A közelmúltban komoly gondot okozott a hazai tojástermelő és tojáscsomagoló vállalkozásoknak, hogy csaknem egy éve önköltségi vagy az alatti árakon kényszerülnek eladni a megtermelt étkezési tojásokat az Európai Unióban kialakult túlkínálat miatt – mondta lapunknak dr. Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács (BTT) mezőgazdasági titkára.
Az állattartóknak az M-es méretű dobozolt étkezési tojásokért ma legalább 40 forint körüli darabonkénti árat kellene kapniuk ahhoz, hogy jelentősen megnövekedett költségeik megtérüljenek és termelési tevékenységeik ne legyenek veszteségesek.
Annak az oka, hogy miért az M-es tojásokat tolják ki a kéményen, rendkívül egyszerű, ez a méret a legközismertebb, ezt keresik leginkább a fogyasztók. Ennek a vásárlói szokásnak a gyökere a háztáji szányastartáshoz kötődik, a tyúkok erejük teljében leginkább M-es és L-es tojásokat tojnak. A legtöbb recept „végy két tojást” kezdetű útmutatása is az M-es tojásokkal számol.
Az olcsóbb a drágább
Volt egy időszak – emlékeztet dr. Molnár Györgyi –, amikor a vásárlók úgy gondolták, ami darabra olcsóbbnak tűnik, az gazdaságosabb is. Csakhogy az S-méretű tojások legalább 10 grammal könnyebbek is, ezért a hagyományos háromtojásos rántottához ebből a méretből négyet kellett felhasználni a megszokott mennyiség elkészítéséhez. Négy S-méretű tojás pedig összességében drágább, mint három M-es, amit a fogyasztók többsége hamar felismert, így a legtöbben visszatértek a jól bevált közepes mérethez.
A BTT mezőgazdasági titkára azt is elmondta, a tojástermelők két időszakban érzik nagyon jól magukat, Karácsonykor és Húsvét táján. Az utóbbi ünnep után leáll a nagy forgalom. Ez általában csupán azzal jár, hogy kicsit csökken a kereslet, tavaly azonban ennél érzékenyebben érintették a tojástermelőket az év közben jelentősen megemelkedett költségek.
„Tavaly az év második felében elszálltak az árak. Hatalmas mértékben megemelkedtek az energiaköltségek. Nőtt a búza, a kukorica, a napraforgó és az étolaj ára. Ez utóbbiak azért érintették érzékenyen a tojástermelőket, mert a takarmányok nagy részét ezekből az alapanyagokból állítják elő” – mondja dr. Molnár Györgyi.
Hozzáteszi, ebben az ágazatban a termelési költség hetven százalékát jelenti a takarmány költsége.
„Itt nem lehet költséget csökkenteni, ha valaki jó minőségű tojásokkal akar megjelenni a piacon, annak kiváló takarmánnyal kell etetni a tyúkokat.”
A háború előtti időszakban megemelkedett költségek miatt csupán 10 százalékkal emelkedett egy tojás termelői ára, így a gazdálkodók többsége vagy csupán önköltségi áron tudta tovább értékesíteni a tojást, vagy darabonként 3-5 forintot bukott.
Előnyösebb helyzetben
Az orosz-ukrán háború azonban ezt a piacot sem hagyta érintetlenül. Az Ukrajnából érkező import jelentősen lecsökkent. Korábban az ukránok az Európai Unió tojásimportpiacának 24 százalékát fedték le. A háború miatt a Mariupolban, Kijevben, Kharkivban működő tyúktelepek leállították a működésüket. Voltak olyan telepek, ahol az állatállományt levágták és kiosztották az éhező ukránok között.
„Ez helyzetbe hozza az unió államainak többségét. Aki eddig exportált, az most importál és fordítva. Átalakul a piac, ami hatalmas felelősséget rak az exportőrök vállára” – mondja dr. Molnár Györgyi. A BTT mezőgazdasági titkára szerint a hazai termelők jó minőségű, élelmiszerbiztonsági szempontból megbízható és ellenőrzött tojásokkal látják el a fogyasztókat. A legfrissebb tojások tőlük érkeznek a boltok polcaira, és a rövid ellátási lánc miatt a biztonságos tojáskínálat a Magyarországon megtermelt termékekkel garantálható a legkisebb ökológiai lábnyom mellett.
Mára már az M-es tojásokat a termelők több mint 40 forintért tudják értékesíteni, ezzel kicsit előnyösebb helyzetbe került a több mint 550 magyarországi tojástermelő.
Attól nem kell tartani, hogy Húsvéthoz közeledve lesz-e elegendő tojás az üzletek polcain és a piacokon. A BTT mezőgazdasági titkára szerint minden vásárlói igényt ki tudnak a termelők és a kereskedők elégíteni, csak a pénztárca szab határt, ki milyen minőségű tojást szeretne venni.
A ketreces tartásból kikerülő tojások a legolcsóbbak, a mélyalomból származók ennek a kétszeresét is elérhetik, a biotartásból a piacra kikerülő tojásoknál akár háromszoros árral is lehet számolni.
Nullára jönnek ki
„Most 36 forintba kerül egy M-es méretű tojás előállítása, amit 42-43 forintért tudunk tovább értékesíteni” – mondja egy neve elhallgatását kérő vállalkozó. Két telephelyen összesen 160 tyúkkal foglalkoznak, naponta 110 ezer tojást adnak el, így összességében a haszon elég tisztesnek tűnik.
Azt azonban hozzáteszi, a megnövekedett energiaárak, az egekbe szökő üzemanyagköltségek mellé plusz nehezékként a nyakukba került a csomagolóanyagok árának emelkedése, ami ráadásul napi áras, így azt sem tudják prognosztizálni, a jövő héten mennyiért tudják beszerezni. A 43 forintos értékesítés a sértetlen tojásokra vonatkozik, a repedt héjú B-osztályú termék darabára 17 forint.
„Ha mindent összeadunk, akkor pont nullán vagyunk, ennyi a haszon” – teszi hozzá keserűen. Emelni kellene az árat legalább 5 forinttal, de ezt jelenleg nem engedi a piac, mindig van, aki hajlandó engedni az árakból azért, hogy értékesíteni tudjon. Ráadásul a húsvéti akciók miatt most nyomott árakon kell dolgozniuk.
„Pár hétig biztos nem tudunk emelni, de utána kénytelenek leszünk, ha meg akarunk élni. Keresek más kiutat is, de egyelőre nem látok.”
Tojástermelő önkormányzatok
Az utóbbi években egyre több, jellemzően kistelepülési önkormányzat üzemeltet tojótyúktartó telepet. A szabolcsi kis faluban, Tiszadadán 4500 tyúkkal foglalkoznak.
„Naponta 4000 tojást szedünk ki a tojóládákból” – mondja Mizser Zsolt, a település polgármestere. Nem éri el a negyven forintot egy tojás előállítási költsége. Szerződésben állnak egy tojásfeldolgozóval, oda 43 forintért adják az M-es tojás darabját. A sérült tojásokat a saját tésztaüzemükben használják fel, a fennmaradó darabokat a településen értékesítik, darabját 50 forintért.
Még így is olcsóbban jutnak a dadaiak a tojáshoz, mintha élelmiszerboltban vagy piacon vásárolnák, mert ott jelenleg 60 forint alatti árral nem lehet találkozni. A ketreces és a mélyalmos tojások ára jelenleg 65-70 forint, a biotojásoké meghaladja a 80 forintot.
Azt azért Mizser Zsolt hozzáteszi, a tyúktelepet azért tudták beindítani, mert a közfoglalkoztatási programon belül kaptak erre állami támogatást. A hasznot pedig visszaforgatják a telepbe, abból tudnak hét állandó alkalmazottat foglalkoztatni.
„Ők a közfogis bérért ezt nem csinálnák, de egy telepvezetőt, az adminisztrációs dolgozókat meg is kell fizetni” – mondja Mizser Zsolt, aki még elmondta, eljöhet az idő, amikor megéri nagyobb léptékben tojásokkal foglalkozni és saját lábra állni, hiszen ha nem is túl nagy a haszon, de több család megélhetését biztosíthatja és az aprófalvas régiókban a legnagyobb kincs a biztos munkahely.
