Az állami médiaszolgáltató zászlóshajója a Duna TV nézettsége főműsoridőben a 3 százalékot sem érte el szeptember közepén, míg ugyanebben az időszakban a TV2 és az RTL átlagos nézettsége 15 százalék fölött volt, vagyis több mint ötszörös a lemaradás. Nem főműsoridőben még rosszabbak a Duna TV eredményei a konkurensekhez képest. Vannak időszakok, ahol 10-15-szörös a különbség. Az MTVA legnépszerűbb adásai a sportműsorok, az első 30 közé a Forma 1 (10-14. hely között) és a labdarúgás (22-23. hely között) közvetítésével tudott bekerülni a reklámozókat érdeklő 18-59 évesek korosztályában. Az 59 év felettieket is mérő teljes populációban az idős nézők két szappanoperát hoztak be még a legjobbak közé. A 20. helyre az Isztambuli menyasszonyt, a 29. helyre pedig a Hegyi doktort. Saját produkciója az állami médiaszolgáltatónak egyetlen egy nincs semelyik 30-as top ligában.
A nézők legnagyobb kritikáját az MTVA híradója nyerte el, miután a legjobb műsorok 30-as listáinak egyikébe sem sikerült bekerülnie, ami azt jelenti, hogy még az 5 százalékos nézettséget is sikerült alulmúlnia. Eközben a TV2 és az RTL híradója az ötödik és a tizenegyedik hely között végzett, 18,8 – 22,3 százalékos nézettséggel. Fontos tudni, hogy a híradók esetében a kereskedelmi televíziók is közszolgálatot vállalnak, vagyis ebben a műfajban mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak, tehát e területen releváns jelentősége van a nézettségi összehasonlításnak. A hírek esetében a nézőknél mindössze két szempont számít az egyik a forrás hitelessége, a másik pedig az újságírói tehetség, vagyis mennyire képesek logikusan és érdekesen megfogalmazni az információkat a szerzők. Ilyen rossz eredményt csak úgy lehet elérni, ha a nézők se hitelesnek, se jónak nem tartanak egy hírműsort. Ezzel szöges ellentétben áll az MTVA vezérigazgatójának a véleménye, mely szerint az M1 egy népszerű, nézett, trendteremtő hírcsatorna. Ennek stábja készíti a Duna Tv híradóját. Papp Dániel egyébként is nagyon elégedett magával, ahogy fogalmaz: „a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) fejlettségben mostanra érte el a felnőttkort, s ma már egy XXI. századi vállalat képét nyújtja”.
Ennek a magasröptű gondolatnak a tartalmából az ott dolgozók nem sokat éreznek. A munkatársi gárda végletesen megosztott. Vannak az új dondászok, akik jelenlegi politikai kurzus kegyeltjei, arrogánsak és pökhendiek, kevés szakmai tudással, akár az MSZMP egykori média komisszárjai. Ők felhőtlenül jól érzik magukat. És vannak a megtűrtek, akiket szakmai nélkülözhetetlenségük, vagy politikai ártalmatlanságuk miatt megtartottak. A hangulatnak az sem tesz feltétlenül jót, hogy a Híradó szerkesztők egyik leggyakoribb gondolata, miszerint legyen ma is valami kis Gyurcsány, vagy Soros. Újabban pedig Brüsszel. Talán mondani sem kell, hogy a két kaszt fizetése között nagyságrendi különbségek vannak és ez megint csak nem erősíti azt az érzést, hogy ők egy "XXI. századi vállalatnál dolgoznak".
Papp Dániel vezérigazgató szerint viszont szakmailag a csúcsot képviselik. "Vezérigazgatói stratégiám egyik központi eleme, hogy igyekszünk minden posztra a lehető legjobb szakembereket felkérni és alkalmazni. Azt szeretném, hogy legyen egyfajta státuszszimbólum a közmédiában dolgozni." Ennek némileg ellentmond az az ellenőrzött történek, hogy az egyik legfontosabb külföldi tudósítói posztra sikerült egy olyan kollégát kinevezni, aki google fordítóval ismerkedik az ottani nyelv rejtelmeivel és ez a probléma néha megjelenik munkájában.
Az ellenzék szerint ugyanakkor az MTVA-nak jelenleg mindössze két funkciója van, az egyik a kormány népszerűsítése - az ellenzék lejáratása, a másik a fidesz holdudvarának finanszírozása.
Ez utóbbira tekintve bőven találunk példát, ha átnézzük a nyilvánosságra került 5 millió forint feletti szerződések listáját, amelyben az adathalmaz tekintélyes mérete ellenére nem működnek a kereső programok, ezért válogatásunk csak mintavételnek tekinthető.
Várhegyi Attila, Orbán család barátja, volt szolnoki fideszes polgármester, akit korábban hűtlen kezelésért elítéltek, szakmai tervezésért és irányításért 7 millió 200 ezer forintot kapott 2012 és 2013 között. 2017-ben és 2018-ban évi 9 millió 600 ezer forint projektvezetésért. Vélhetőleg a fenti kifizetések adnak táptalajt olyan pletykáknak, hogy valójában nem is Papp Dániel irányítja az MTVA-t, hanem Várhegyi Attila.
Trombitás Kristóf 2018 október és 2019 december között 9 millió 600 ezer forint/év műsorvezetésért. Saját facebook oldala szerint agitpropos lakáj, és valóban a közösségi hálón lehetetlen az ellenzékkel kapcsolatban pozitív gondolatot találni tőle. Ez abból a szempontból érdekes, hogy az MTVA vezérigazgatója szerint ”mégiscsak a közmédiáról van szó, amely pártoktól független, objektív”.
Héder Barna 2017 óta vezérigazgatói tanácsadó határozatlan ideig évi 9 millió forintért.
Dr. Kun Miklós 2015 augusztus és 2017 decembere között 34 millió 650 ezer forint, 2018-ban 9 millió 100 ezer forint a Rejtélyes XX. század című műsorért.
Trisó Produkció Kft. Fábry show 2018 júliusa és decembere között 181 millió 509 ezer forint. 2019-ben 123 millió forint a 2020-as BUÉK című műsorért. 2020-ban 320 millió forint a Fábry show gyártására.Plusz ugyanerre az évre még 119 millió 978 ezer forint Kabaréra és ismétlésre.
Timelapse Produkciós Kft. Bagi-Nacsa show 118 millió 740 ezer forintért 2018 január és június között.
Nacsa Olivér 2019 januártól júniusig 7 millió forint műsorvezetésért.
A közmédia egyébként vezérigazgatója szerint sem szűkölködik anyagiakban. Ahogy fogalmaz: „feladataikra megfelelő mennyiségű pénzt kapnak”. Az nem derül ki Papp Dáneil szavaiból, hogy amennyiben elég a pénz, akkor mivégre a jövő évre tervezett több mint 10 százalékos emelés az adófizetők pénzéből. És természetesen arra sincs válasz, mi értelme annak, hogy kétszer annyi pénzből körülbelül tized akkora nézettséget produkálnak, mint a konkurensek. A kétszeres szorzó nagyvonalú becslés. A konkrét adatok titkosak. A nyilvános üzleti számokból az látszik, hogy a kereskedelmi televíziók évi 30-40 milliárd forintból gazdálkodnak, míg a közmédia évi 110 milliárd forintból. Ugyanakkor utóbbinak vannak olyan közszolgálati feladatai, amilyenek a konkurenseknél nincsenek. Ezért nehéz összevetni a különböző televíziók hatékonyságát, illetve pontosabb megközelítéseket akkor lehetne tenni, ha az azonos műfajú produkciókat hasonlítanánk össze.
