Úgy tűnik Matolcsy Györgyék számításai lehetnek a legpontosabbak, már ami az ország 2024-es gazdasági teljesítményét illeti. Mint emlékezetes, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberben csökkentette az idei GDP-növekedési előrejelzését, a jegybank szerint a gazdaság ebben az évben 2,5-3,5 százalék közötti mértékben bővülhet 2023-hoz képest.
Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek találkozóját követően Brüsszelben kincstári optimizmussal azt mondta, „az Európai Bizottság előrejelzése szerint a magyar gazdaság jóval az uniós átlag felett növekedhet idén, amellyel az uniós rangsor élmezőnyébe kerülhet”. A tárcavezető kiemelte: az ukrajnai háború ügyében a magyar kormány az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalásokat szorgalmazza, a pénzügyi támogatást a létező eszközökön keresztül képzeli el.
Bár az Európai Bizottság pesszimistább a magyar kormánynál, őszi előrejelzésük szerint a magyar gazdaság 2024-ben 2,4 százalékkal bővülhet, amely jelentősen meghaladja az Európai Unió 1,3 százalékos átlagát – fejtette ki a pénzügyminiszter. A kormány ennél magasabb, 3,6 százalékos gazdasági bővüléssel számol: a foglalkoztatás a válság ellenére is erős maradt, a reálbérek növekedése idén folytatódhat, emellett élénkül a fogyasztás, növekednek a beruházások, javul a külső kereslet – tette hozzá Varga Mihály. Emlékezetes, a kabinet május közepén az idei költségvetést még „4 százalék körüli” bővüléssel tervezte, ám a pénzügyminiszter december végén már csak a most is említett 3,6 százalékos prognózist tette közzé – mindezt egy 2023-as 0,4 százalékos recessziót követően.
A találkozón szóba került az őszi jelentésben megállapított munkanélküliségi szint is, amely az Unióban jelenleg 6 százalék körül alakul. A magyar munkanélküliségi ráta ennél jóval kedvezőbb, továbbra is tartósan 4 százalékon áll, amely az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Varga Mihály kiemelte: „az ülésen trió elnökségi partnerként támogatásomról biztosítottam a belga EU elnökség féléves prioritásait, különös tekintettel az EU versenyképességének javítását és a tagállami költségvetési bevételek megszilárdítását célzó kezdeményezésekre”.
Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (ECOFIN) foglalkozott az Ukrajnának szánt további támogatások kérdésével is. Az Unió elismeri, hogy az Ukrajnának szánt 50 millió euró jelenleg nem áll rendelkezésre – részletezte Varga Mihály. Ukrajna pénzügyi támogatása átmenetileg megoldható a már létező pénzügyi eszközökön keresztül is. Az Európai Tanácsnak az éves felülvizsgálatok alapján lehetősége nyílik megvitatni, hogy Ukrajna megfelelően teljesítette-e a számára meghatározott előfeltételeket és követelményeket. Majd pedig ennek tükrében dönthet a következő évre vonatkozó pénzügyi támogatás szükségességéről – fejtette ki a pénzügyminiszter. Hozzátette: magyar részről évenkénti felülvizsgálatra és egyhangú döntéshozatalra épülő rendszer létrehozását javasoljuk Ukrajna támogatásának ügyében.
(MTI nyomán)
