Budapesten kívül számos más település, köztük leginkább a nagyobb városok költségvetését biztosan negatívan fogja érinteni az iparűzési adónak a parlament előtt lévő módosítása. Maga a módosító mindössze egyetlen mondat:
a nettó árbevétel a szerencsejátékszervezőnél az értékesítés nettó árbevétele csökkentve az elszámolt nyereményráfordítással.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) indoklása szerint a módosítás célja a szerencsejáték-tevékenység sajátosságaihoz igazodó nettó árbevétel fogalom megállapítása. Ez az apró definíciós korrigálás azonban milliárdos bevételkiesést jelent majd a helyi önkormányzatoknak. A szerencsejátékszervezőknek, tehát a Szerencsejáték Zrt.-nek, kaszinóknak, kártyatermeknek ugyanis eddig a bevételük után kellett megfizetniük a helyi iparűzési adót, amelynek mértékét 0-2 százalék között állapíthatják meg a települések,
a jövőben viszont csak a kifizetett nyereményekkel csökkentett bevétel után kell.
Ez jelentős különbség. Például az állami Szerencsejáték Zrt. tavaly is rekord évet zárt: 1235 milliárd forint nettó értékesítési árbevételt ért el és összességében 24,4 milliárd forint iparűzési adót fizetett. A beszámolójukból az is kiderül, hogy éves szinten 929,5 milliárd forintot fizettek ki a nyerteseknek. Tehát az új szabály szerint a jövőben nem 1235 milliárd forint, hanem csak 305,5 milliárd forint után kellene iparűzési adót fizetniük.
Fotó: MTI
A május 13-án benyújtott módosítást eleve hetekig senki nem vette észre, az NGM is mélyen hallgatott róla, egészen addig, amíg a fővárosi önkormányzat jogászai ki nem szúrták az amúgy 90 oldalas adóügyi salátatörvényben. Karácsony Gergely főpolgármester nem véletlenül akadt ki, hiszen a Szerencsejáték Zrt. amúgy Budapest egyik legnagyobb adófizetője.
„A Szerencsejáték Zrt.-nek telephelyei szinte teljes mértékben Budapesten vannak, így 18 milliárd forint adót vesznek ki Budapest és a kerületek zsebéből”
– mondta Karácsony Gergely, aki szerint a kaszinótulajdonosok kezébe teszik azt a pénzt, amit elvesznek Budapesttől. A főpolgármesteri nyilatkozat után beindult egy újabb szócsata a főváros és az NGM között, főleg arról, hogy a tervezett módosítás csak a Szerencsejáték Zrt.-re vagy a NER-es tulajdonosok kezében lévő kaszinókra is vonatkozik-e. Hogy kinek van igaza, azt azért nehéz eldönteni, mert a kaszinókra legalább négy-öt törvény szabályozása vonatkozik, ezek keresztbe-kasul ráadásul egymásra is hivatkoznak, hogy még nehezebb legyen a jogértelmezés.
A kaszinókra vonatkozó legfontosabb törvények közé tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló jogszabály, de a nemzeti vagyonról, a koncessziókról, az adókról, valamint a pénzmosás elleni törvény is fontos részleteket tartalmaz. Laikus számára teljesen követhetetlen hivatkozásokkal és az évek során megszületett milliónyi módosításokkal teletűzdelve. Komplett jogászcsapat szükséges az értelmezéshez.
Végül az NGM egyik közleménye tett rendet, amelyben leszögezték: a kaszinókat ez a módosítás nem érinti, így számukra előnyt sem jelent, ellenben a Szerencsejáték Zrt. hatását elismerték.
„Az éves szinten jelentkező 19 milliárd forintos hatás csak egy része, 60 százaléka Budapestet (ez 11,4 milliárd – a szerk.), 40 százalék más településeket érint.”
A kormányzati érvelés szerint a kaszinókat csak elvileg érinti, gyakorlatilag viszont egyáltalán nem, mert a folyamatos játékot biztosító kaszinóknál változatlan formában a helyi adófizetésük alapját befolyásoló árbevétel nettó módon keletkezik a játékok befejezésekor (például zsetonok beváltásakor), valamint a nap végén összesítve a játékok után, azaz a nyereményráfordítás elszámolása folyamatos. A Szerencsejáték Zrt. esetén viszont a múltban nem csökkentette az adóalapot a nyereményráfordítás, a jövőre tekintve viszont ezt adószabályozási szempontból szükséges a nemzetgazdasági tárca (NGM) szerint korrigálni, mivel más szektorok esetén is levonható ehhez hasonló költség.
A kaszinóknál valóban folyamatos a pénzforgás, a legnagyobb árbevétel a játékautomatákból származik. Az öt budapesti kaszinót üzemeltető LVC Diamond Kft.-nél például a 65,7 milliárd forintos tavalyi összbevételből 46 milliárd forint. A nyeremények elszámolása valóban folyamatos. Végső soron a kaszinók 2025-ös beszámolójából fog kiderülni talán az igazság: az öt budapesti kaszinó tavaly 1,3 milliárd forint iparűzési adót fizetett. Meglátjuk, hogy ez a szám mekkora lesz a benyújtott módosító elfogadása után.
Kaszinó Budapesten kívül még Győrben, Sopronban, Pécsen, Miskolcon, Debrecenben és Nyíregyházán működik, de ezek forgalma meg sem közelíti a fővárosiak bevételeit, így a helyi költségvetésbe is nagyságrendekkel kevesebb adót fizetnek. A nagyvárosokat inkább ebben az esetben is Szerencsejáték Zrt.-nek nyújtott kormányzati adókedvezmény sújthatja, hiszen azt az NGM is elismerte, hogy a 19 milliárd forintos kiesés 40 százaléka (7,6 milliárd forint) Budapesten kívül csapódik majd le.
Ha a kaszinókra nem is vonatkozik majd a kedvezőbb adózás, az önmagában jogos kérdéseket vet fel, hogy miért kell az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt.-nek kedvezőbb adózási feltételeket teremteni. Az állami cégnek így maximum még nagyobb lesz a profitja, amit más úton, de kivehet belőle a kormány. A szerencsecég évtizedek óta az állam aranytojást tojó tyúkja, hiszen tevékenységéből eredően nem tud veszteséges lenni. Vezérigazgatói posztja pedig mindig is a nómenklatúra egyik kedvenc állása volt, mostanában éppen Guller Zoltán lett az elnök-vezérigazgatója, akit Nagy Márton nevezett ki annak ellenére, hogy egyúttal a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnöke is.
