Január elejétől jelentős változás lépett életbe a személyi jövedelemadótól mentes juttatásoknál. A módosítás a sérelemdíjak adómentességét érinti, szigorodtak a feltételek az adómentes kifizetésekre vonatkozóan – idézte a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szakértőit laptársunk, a Privátbankárral és az Mforral együtt a Klasszis Médiához tartozó Piac és Profit.
A sérelemdíjról röviden érdemes tudni, hogy a Polgári Törvénykönyv alapján bárkit, akit személyiségi jogában megsértenek vagy nem vagyoni kárt szenved el – így például akinek testi épségét vagy egészségét, személyes szabadságát, vagy akár a becsületét, jó hírnevét megsértik, illetve hátrányos megkülönböztetés éri – sérelemdíjat követelhet.
Fotó: Depositphotos
A sérelemdíjról korábban az Szja tv. akként rendelkezett, hogy a károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes a kártalanításként, kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként, vagyoni elégtételként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést.
Sok esetben egy vita, vagy jogviszony „költséghatékony” lezárása érdekében sérelemdíjat alkalmaztak a felek, ha magánszemély az érintett. Ez leginkább munkaügyi viták, illetve kártérítési igények esetén releváns gyakorlat, ugyanakkor feltételezi, hogy a másik fél elismeri a jogsértést – emelte ki dr. Szemán Péter ügyvéd, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda munkajogi ügyekért felelős vezető ügyvédje.
A módosított szabályozás azonban szigorít ezen és amennyiben a felek peren kívül állapodnak meg sérelemdíj fizetéséről, az már nem lesz adómentes, így azután a magánszemélynek úgy kell adóznia, mintha jövedelmet kapott volna. A változás célja, hogy megakadályozza a sérelemdíjjal történő visszaéléseket, és biztosítsa, hogy az valóban céljának megfelelően, ne pedig adóoptimalizálási szándékkal kerüljön kifizetésre. Számos munkáltató, illetve jogsértéssel vádolt – főleg a közép- és nagyvállalat – cég gyakorlatában eddig sem szerepelt a sérelemdíj. Ez azért van így, mivel az adott cégek számára már a jogsértés elismerése is hátrányos precedenst, komoly presztízs veszteséget jelentene és eleve nem értelmezhető a vállalati kultúrájukban az, hogy a sértetti, munkavállalói nyomásra tekintettel a magánszemély adóoptimalizálásában segítsenek. Ugyanakkor sokszor, főleg mikro- és kisvállalkozások esetében a sértett magánszemély azzal helyezi nyomás alá az adott céget, hogy ha nem sérelemdíjat kap, akkor „bruttósítja” a követelését és még az adót is a cégnek kell majd pluszban fizetnie, ami természetesen abszolút jogellenes gyakorlat – hangsúlyozta dr. Szabó Gergely Gábor ügyvéd, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szabályozási ügyekért felelős vezető ügyvédje.
