Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter folyamatosan jelenti be az újabb és újabb jóléti csomagokat, bár a gazdaság helyzete nem a legfényesebb. Az árrésstopot meghosszabbították február végéig, a kamatstopot pedig jövő év közepéig. Ezek az intézkedések elvileg a kiskereskedőket és a bankokat sújtják, azt viszont egyetlen vállalkozástól sem várhatja el senki, hogy a költségeit ne termelje ki más bevételekből.
Emiatt a kiskereskedelemben más termékek ára emelkedhet, a bankok is át fogják hárítani a megnövekedett terheket, a duplájára emelt extraprofitadót is. Tartósan veszteséges ugyanis egyetlen cég sem lehet, mert különben csődbe megy – magyarázta Herman Bernadett, lapunk főmunkatársa a Trend FM hétfő délelőtti adásában. Az infláció az árrésstopok ellenére is magas, 4,3 százalékos volt októberben, vagyis nincs a jegybank 2-4 százalék közötti toleranciasávjában.
A költségvetést közvetlenül érintik az szja-mentességről szóló intézkedések és a 14. havi nyugdíj, amelynek bevezetését jövőre kezdi meg a kormány. Mindkét csomag évente 600-700 milliárd forintos kiadást jelent, bár a 14. havi nyugdíj első részlete egyelőre csak 150 milliárd forint körüli tétel lesz.
Nagy veszélyt jelent, hogy a bejelentett osztogatások, növekvő költségvetési hiány és az államadósság magas szinten tartása miatt a hitelminősítők kedvezőtlenül ítélik meg Magyarországot, november végén a Moody’s, december elején a Fitch vizsgálja felül a magyar államadósság besorolását. Kérdés, hogyan döntenek majd Nagy Márton bejelentéseinek tükrében.
A beszélgetést a fenti linken lehet meghallgatni – a riporter M. Szűcs Péter.
