2019. július 22. 15:57

Az idei év a kormányzati adósság alakulásának szempontjából meglepően kedvezően alakul: márcsak egy hajszál választja el a kormányt attól, hogy nominálisan is csökkenteni tudja az adósságot.

Néhány évvel ezelőtt Orbán Viktor egyik beszédében fogalmazta meg azt a tervét, mely szerint nemcsak GDP-arányosan, de nominálisan is szeretné, ha csökkenne Magyarország adóssága. Ennek feltétele az, hogy a teljes államadósság legnagyobb részét kitevő központi kormányzati adósság is mérséklődni tudjon. Persze, az elmúlt években a GDP-arányos államadósság csökkenő pályán mozgott, ám ez nem a nominális adósság mérséklődésének köszönhető, hanem annak, hogy az államadósság kisebb mértékben növekedett, mint a nominális GDP. Vagyis egyszerűen megfogalmazva az ország elkezdte kinőni a felhalmozott adósságot. A folyamat kedvező, ez vitán felül áll, az igazi siker azonban az lenne, ha nominálisan is elkezdődne az apadás. Ehhez került egészen közel az idei első féléves adatok alapján az Orbán-kormány.

Fotó: MTI Fotó: MTI

A Pénzügyminisztérium részletes államháztartási adatai szerint június végén a központi kormányzat bruttó, nem konszolidált adóssága 28 854 milliárd forintot tett ki. Ez az előző havihoz képest 51 milliárd forinttal kevesebb, az előző évi állapotnál viszont 521 milliárddal magasabb állományt jelent. Ha azonban csak az idei évi változást nézzük, akkor évek óta nem látott kedvező fejlemény rajzolódik ki.

Tavaly év végéhez képest június végére ugyanis mindössze 166 milliárdos növekedés mutatkozott, miközben a korábbi években akár az 1000 milliárdos gyarapodás sem volt példa nélküli, sőt. 2014-ben 2788 milliárddal hízott a kormányzat adóssága 6 hónap alatt.

Ez a féléves rekordalacsony növekedés ráadásul úgy jött össze, hogy csak júliusban az új Magyar Állampapír Pluszból több mint 800 milliárd forintos értékesítés történt. Hogy ez nem látszik meg az adatokban, az annak köszönhető, hogy a pénz egy meghatározó része nem friss forrásként érkezett be, hanem - mint az a Pénzügyminisztérium tájékoztatójából is kiderül - eleve állampapírba fektetett pénzt mozgatott meg a lakosság és tette azt az újonnan kibocsátott értékpapírba.

 

A PM részletezése szerint az alacsony növekedés négy, egymásnak ellentétes hatású tényező eredménye volt:

  • a kizárólag lakossági értékesítés által megvalósított nettó forintkibocsátás 553,3 milliárddal emelte az állományt. Ez részben a költségvetés éves hiányát és részben a lejáró devizaadósságot fedezte.
  • a deviza-keresztárfolyamok változása miatt bekövetkezett mark-to-market betétállományok 32,2 milliárddal híztak,
  • a forint gyengülő árfolyama 31,5 milliárddal emelte az állományt,
  • a nettó devizatörlesztés pedig 451,1 milliárddal csökkentette a költségvetés adósságát.

A teljes államadósságon belül a legnagyobb részt a központi költségvetés adóssága teszi ki, ezen kívül még esetleg néhány százmilliárdos tételt jelent az egyéb adósság. Ez pedig lehetőséget teremt arra, hogy megbecsüljük, tavaly év végéhez képest milyen mértékben változott a GDP-arányos adósság. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly év végén a GDP 69 százaléka volt az államháztartás adóssága, ha most az első negyedév végi nominális GDP-vel számolunk (egyelőre csak ez az adat áll rendelkezésre), és az első negyedév végi szinten rögzítjük az államháztartáson belüli egyéb állományt (ez 336 milliárd forint), akkor 67,8 százalékos GDP-arányos rátát kapunk. Vagyis a GDP növekedése és a központi állomány minimiális emelkedésével 1,2 százalékponttal csökkenhetett a maastrichti adósság.