Az első kibocsátás óta eltelt négy hét alatt 1014 milliárd forintot jegyeztek le a Magyar Állampapír Pluszból - jelentette be mai tájékoztatóján Varga Mihály pénzügyminiszter, aki nagyon sikeresnek nevezte az új befektetési lehetőséget, amely iránt korábban nem látott érdeklődést lehetett tapasztalni a lakosság körében.
Ilyen ütemű értékesítés mellett kérdés, hogy meddig érdemes, meddig lehet fenntartani az 5 éves futamidejű, évi átlag 4,95 százalékos kamatot ígérő szuperkötvényt. A kormány célja az, hogy 2023-ig 5-6000 milliárd forintot vonjon be az állampapír-piacra, de a mostani ütem mellett ez a cél hamarabb teljesülhet. A miniszter szerint a MÁP Plusz segítségével az államadósság külföldiek kezében lévő részét tudják tovább mérsékelni, a mostani mintegy 20 százalékról. De azután sem biztos, hogy kifuttatják a papírt, ha ez a cél teljesült - derült ki a szavaiból. Annak viszont kérdésünkre nyitva hagyta az esélyét, hogy más, ma még a kínálatban szereplő papírok kibocsátását újragondolja az Államadósság Kezelő Központ (júniusban már átesett egy rostán az állampapír portfolió) az új papír további népszerűsége függvényében.
Varga kérdésünkre elmondta továbbá, hogy az értékesítési hálózat fejlesztése folyamatban van, főleg a mobilkincstár szolgáltatását akarják még könnyebben kezelhetővé tenni.
Újságírói kérdésre elhangzott, hogy a mintegy 1000 milliárdos MÁP Plusz állomány 30 százaléka érkezett újrabefektetésből (meglévő állampapír eladásából) a fennmaradó 70 százalék, vagyis mintegy 700 milliárd forint viszont friss pénz.
Szerettük volna megtudni a minisztertől, hogy mennyi külföldi vásárolt a szuperkötvényből. Varga Mihály némi gondolkodás után azt válaszolta, hogy tudomása szerint csak magyar lakossági vásárlóknak engedélyezik a jegyzést és vásárlást. A papír nyilvános ajánlattétele, jegyzési feltételei alapján viszont nem ez a helyzet, a devizakülföldi természetes személyek is vásárolhatnak a szuperkötvényből.
