A két állítás közötti különbség akkora, bőven a hibahatáron túli, ami már megéri, hogy alaposabban utánajárjunk, melyik állítás lehet közelebb a valósághoz. A kiindulási alap az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerdai közlése, amely számszerűen bemutatja, hogyan alakult az egyes állampapírsorozatok állománya júniusban.
Eszerint a MÁP Pluszon kívüli állampapír-fajtákba fektetett összeg együttesen 426,3 milliárd forinttal csökkent. A legjobban, 204,9 milliárddal az Egyéves Magyar Állampapíré, 170,9 milliárddal a Kétéves Magyar Állampapíré, 41,9 milliárddal a Féléves Magyar Állampapíré, 5,5 milliárddal a Kincstári Takarékjegyé, míg 3,1 milliárddal a Bónusz Magyar Állampapíré. Ugyanakkor a Prémium Magyar Állampapír állománya 110 milliárddal, a Babakötvényeké 4,4 milliárddal nőtt júniusban.
Mindezek azt jelentik, hogy összesen 311,9 milliárd landolhatott a Magyar Állampapír Pluszban, vagyis került át más állampapírokból - legalábbis június 30-áig. Aznap a MÁP Plusz állománya 882,7 milliárdot tett ki az ÁKK adatai szerint, vagyis 570,8 milliárd érkezett nem állampapírokból. A MÁP Plusz állománya július 1-jén viszont már 1014 milliárd volt – közölte Varga Mihály. Ha azt feltételezzük, hogy a július 1-jei 131,3 milliárdos plusz kizárólag máshonnan érkezett, akkor 702,1 milliárdot kapunk. Ez az 1014 milliárdnak közel 70 százaléka. Ez alapján állíthatta a pénzügyminiszter, hogy a nem meglévő állampapírok átforgatásából származó friss pénz volt a MÁP Plusz-vételek forrása.
Ez lehetett mindenekelőtt készpénz, a bankbetétek feltöréséből, valamint befektetési jegyek és részvények értékesítéséből származó pénz. De akár az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokból is átcsoportosíthattak egyesek, például abban az esetben, ha valaki az addig elért hozamát kivette (erre lehetett idejük, hiszen az új szuperkötvény kibocsátását már április elején bejelentette a pénzügyminiszter), vagy ad absurdum megszüntette a számláját, hogy a teljes összeget a MÁP Pluszba tegye – ám ez utóbbinak vajmi kevés az esélye.
De az is lehetett friss pénz a MÁP Plusz-vételek szempontjából, ha valaki örökölt, vagy osztalékhoz jutott egy részvény után, esetleg nőtt a bére – a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a bruttó átlagkereset áprilisban 8 százalékkal volt magasabb (371 100 forint), mint 2019 elején. Még ha annak valószínűsége csekély, hogy e tételek így együttesen érzékelhető sok tízmilliárdos méretet öltöttek volna.
Eddig csak a befektetési alapok júniusi mozgásáról jelent meg friss adat. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének kedden megjelent összesítése szerint 179 milliárd forintot vettek ki belőlük, mivel azonban 42 milliárdnyi friss tőkét is felszívtak, a befektetési alapok által kezelt vagyon összességében 137 milliárddal csökkent. Azt nem tudni, hogy a 179 milliárdból mennyi pénz áramlott a MÁP Pluszba. Így – hasonló jellegüknél fogva – csak valószínűsíthető, hogy a kötvényalapokból kivett 71 milliárd forint döntő többsége az új szuperkötvényben landolt. Esélyes még, hogy az ingatlanalapokat elhagyott 48 milliárd jelentős hányadát szintén a MÁP Pluszban fialtatják tovább a befektetőik.
A hatodik havi részvényállományról viszont csak augusztus elején, a június végi készpénzállományról pedig még annál is később, csak augusztus második felében rukkol elő a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Ez utóbbiból az is kiderülhet, jól becsülték-e a privátbankárok azt, hogy legfeljebb egytizednyi, azaz mintegy 100 milliárd forint készpénz mozdulhatott meg a szuperkötvényre. Mindenesetre jelzésértékűnek tekinthető, hogy az MNB összesített – tehát az egyes szektorokra, jelesül a háztartásokra és a vállalatokra még nem lebontott – adatai szerint a forgalomban lévő készpénz júniusban 32 milliárd forinttal nőtt (6213 milliárdra). A készpénzállomány közel 80 százaléka ugyanis általában a magánszemélyeknél szunnyad. Vagyis ez azt jelenti, hogy ha ők 100 milliárddal csökkentették a készpénzállományukat, akkor a többi szektornak kellett 132 milliárddal kellett gyarapítania a március végén 1256 milliárdra rúgott cash-készletüket.
