<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
2p

Van kiút az építőipari és az energiaválságból?

Klasszis Klub Live Lázár Jánossal, ifj. Chikán Attilával és más neves szakértőkkel - személyesen és online!

2023. június 14.

Jelentkezzen most!

A költségvetés rendben van, a családokat pedig mentesítették a devizahitekektől, nagy gondot így nem jelent a gyenge forint. 

Az idei költségvetés tervezése során a kormány 320,9 forintos euróval számolt még tavaly tavasszal, mára azonban a hazai fizetőeszköz történelmi mélypontra jutott, és volt, hogy 340 forintot kellett fizetni egy euróért. Az árfolyam több ponton is hatással lehet a büdzsére és a gazdaságra, ezért Szakács László, MSZP-s képviselő érdeklődött Varga Mihály pénzügyminiszternél, hogy vajon van-e elegendő tartalék a költségvetésben a forintárfolyam zuhanásának kompenzálására. 

A miniszter helyett a tárca államtitkára, Tállai András nyugtatta Szakács Lászlót, miután megfogalmazta az írásbeli válaszok mára szinte kötelező elemeként megjelenő fricskát:

Fotó: MTI
Fotó: MTI

"Az Önök felelőtlen gazdaságpolitikájának eredményeként 2010-re az államadósság 80 százalék fölé ugrott, holott 2001-ben még alig haladta meg az 50 százalékot".

Ezzel állította szembe a "polgári kormány válságkezelő és növekedést elősegítő gazdságpolitikájának" eredményeit, úgy mint a tavalyi 4,9 százalékos GDP-növekedést és a 66,4 százalékra mérséklődő államadósságot. 

Ami az MSZP-s képviselő konkrét kérdését illeti, Tállai leszögezte: a gyengébb forintárfolyam számos csatornán keresztül hat a gazdasági folyamatokra. Aggódásra azonban nincs ok, mivel a tárca modellszámításai alapján

"az ellenkező előjelű hatások összességében nagyjából kioltják egymást, így sem a növekedésben, sem a költségvetési egyenlegben nem kell jelentős elmozdulással számolni". 

A biztonságot növeli a költségvetési tartalék, mely idén a GDP 1 százalékának megfelelő összeg, 488 milliárd forint, aminél nagyobb tartalékra még nem volt példa. 

Végezetül felidézi: a családok számára korábban komoly veszteséget jelentő devizahiteleket forinthitellé alakították, így a családoknak már nem kell aggódniuk az árfolyamváltozások miatt. 

Tállai válasza azonban nem volt túlságosan részletes, hiszen az alábbi három kérdésnél mellőzte a válaszadást:

  1. Konzultált-e a Magyar Nemzeti Bank elnökével a költségvetés tervezésénél az árfolyam alakulásáról?
  2. Tervez-e egyeztetést a közeljövőben a jegybank elnökével a forint stabilitása érdekében?
  3. Helyesnek tartaná-e a jegybanki beavatkozást a forint zuhanórepülésének megállítására?