Az év első öt hónapja után kijelenthető, hogy a halhús esetében teljes kudarc az áfacsökkentés, annak semmilyen hatása nem volt a fogyasztói árakra.
Sőt, többe kerül most egy kiló pontyszelet, mint került egy éve.
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi inflációs adatközlése szerint a pontyért átlagosan 2000 forintot kellett fizetni idén májusban. Egy évvel korábban 1900 forintot kellett letenni a pultra, vagyis egy év alatt 100 forinttal drágult ez a halféle.
Csakhogy közben volt egy adócsökkentés, aminek elvileg ellentétes hatással kellett volna lennie az árakra. A halak áfája 5 százalékra csökkent idén januártól a korábban felszámolt 27 százalékról. Ez nem jelentéktelen különbség, mégsem kapják meg olcsóbban a vásárlók a pontyot az üzletekben. Pedig az egyik indoka az áfacsökkentésnek a korszerűbb, egészségesebb étrend vonzóbbá tétele volt. A halhús ugyanis nagyon egészséges, tápláló, de nem hizlal.
Mint korábban megírtuk, az új adótétel bevezetése előtt feltűnő módon drágulni kezdett a hal a boltokban, mintha a kereskedők előre készülni akartak volna az átállásra. Tavaly decemberben például átlagosan 2050 forintot kértek el egy kiló pontyért a statisztikai hivatal kimutatása szerint, holott azon a nyáron még 1950 forintra árazták a halat.
Idén eddig 1960 és 1990 forint között ingadozott a ponty ára, egy évvel korábban az első hónapokban viszont még 1810 forintért is lehetett halat venni.
Azt, hogy nem minden termék esetében megy át az áfacsökkentés hatása, a Nemzetgazdasági Minisztérium is elismerte áprilisban egy, az Európai Uniónak készült jelentésben, amint arról beszámoltunk. Ebben körülírták, hogy a kereskedők lenyelték az áfacsökkentés jelentette különbséget, a profitjukat növelték inkább, vagy a működtetésre fordították, ahelyett, hogy átengedték volna a fogyasztóknak. Ez történt például a vendéglátásban.
Az elmúlt években egy sor élelmiszer, illetve egyéb szolgáltatás esetében csökkent az áfa. Egyebek mellett a sertés, a baromfi, a tojás adója is átkerült az 5 százalékos áfakörbe. Volt, ahol ez meg is jelent az árakban, de idővel szinte minden termék esetében azt tapasztalhattuk, hogy az árak visszazárkóznak az áfacsökkentés előtti szintekre. Miközben hivatalosan alig volt infláció az elmúlt években.
Az egyik leglátványosabb ármozgás a tojásnál volt megfigyelhető. Az áfát 2017 januárjától csökkentették 5 százalékra. Abban az évben a 10 darabos tojás ára 359-544 forint között mozgott. Egy évvel előtte, még a magasabb áfa idején, 359-389 forint között szóródott a havi átlagos ár. Vagyis megint nem az történt, amire a fogyasztók számítottak, nem csökkent a tojás ára. Idén januárban már 546 forintot kellett adni a boltokban. Májusban már csak 422 forintot kellett előkotorni a pénztárcából, de mint látjuk, ez is jóval meghaladja az áfacsökkentés előtti időszak árait. De egy éve is elég volt 368 forintot fizetni a kasszánál. Vagyis az áfacsökkentés utáni időszakban lódultak meg igazán az árak.
Az okok összetettek. Kialakulhatnak piaci zavarok, a kereskedők döntésén is sok múlik, hogy mennyit engednek az áraikból. Egy biztos, bizonyos élelmiszerek esetében a fogyasztó nemhogy olcsóbban nem jut hozzá a termékhez, de többet kell fizetnie érte.
Ma még nem tudjuk, hogy járnak majd a tejfogyasztók. A 2019-es adótörvények szerint jövőre a tej áfája csökken 5 százalékra. Ez vonatkozik az UHT és az ESL tejekre egyaránt.
Érdemes feljegyezni, hogy idén januárban a 2,8 százalékos zsírtartalmú ESL tej literjéért 252 forintot kellett fizetni, az 1,5 százalékosért 235 forintot. Egyébként a tejpiacon is megfigyelhető a drágulás: tavaly májusban még 213, illetve 202 forintért lehetett tejet venni a boltokban. Most májusban pedig 250, valamint 234 forintért. Vagyis az áfacsökkentés ezen a piacon is csak arra lehet majd elég, hogy az árak visszaálljanak az áfacsökkentés előtti időszak - a 2017-es év - szintjére.
