Főleg az állami kórházak, egészségügyi intézmények árubeszerzéses közbeszerzései okozzák, hogy bár csökken, de még mindig magas az egyajánlatos közbeszerzések aránya - válaszolta lapunk kérdésére Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a szervezet csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az Orbán-kormány egyik Brüsszelnek tett vállalása, hogy a következő pár évben 15 százalékra csökkenti az egyszereplős közbeszerzési eljárások arányát a hazai forrásból megvalósuló beszerzéseknél. A hatóság által ismertetett adatok szerint ez nem lesz túl egyszerű, hiszen az idei első negyedévben a közbeszerzések 34,2 százalékára csak egy ajánlat érkezett. Vagyis a közbeszerzések mintegy harmadánál semmilyen verseny nincsen.
Ugyanakkor Kovács László szerint a 34 százalékos arány uniós szinten egyáltalán nem kirívó. Magyarországon valóban volt ez rosszabb is: egy évvel ezelőtt még közel 39 százalék volt ez a szám. A kormány által szintén az uniós kritikák miatt felállított Integritás Hatóság is azt állapította meg március végi első jelentésében, hogy a közbeszerzési rendszer diszfunkcionális, ezáltal a verseny alacsony szintjét és a korrupciós kockázatok növekedését eredményezi, ezért egyebek mellett az egyajánlatos eljárások arányának további csökkentésére lenne szükség.
Nem véletlen, hogy a parlament is éppen most készül a közbeszerzési törvény újabb módosítására. A változtatás lényege, hogy az ajánlatkérő a túlzottan magas árú, vagy manipulatív módon árazott, de az értékelés során legkedvezőbbként kikerülő ajánlat esetén visszautasíthassa a szerződéskötést.
A Közbeszerzési Hatóság számai is jól visszatükrözik, hogy a magyar gazdaság recesszióba süllyedt. A KSH februárban számolt be arról, hogy két egymást követő negyedévben is csökkent a hazai GDP, azaz technikai recesszióba süllyedt a gazdaság. A tavalyi év harmadik negyedében a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent a megelőző negyedévhez képest, míg az évzáró időszak 0,4 százalékos zsugorodást hozott. A hatóság negyedéves jelentése szerint januártól márciusig 1702 eredményes közbeszerzést folytattak le 704 milliárd forint értékben, ami jelentős csökkenés a tavalyi első negyedévhez képest, amikor 1374 milliárd forintot tett ki az eljárások (1933 darab) összértéke.
Ennek fő oka a hazai építőipar visszaesése, amit főleg az állami megrendelések hiánya eredményez. A KSH számai szerint az egy évvel korábbihoz viszonyítva 11,8 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene. Ennek megfelelően átrendeződött a közbeszerzési piac is: az építési beruházás a harmadik helyre esett vissza 208,6 milliárd forinttal, 255,4 milliárd forint jutott a szolgáltatásokra, 240 milliárd forint az árubeszerzésre. Az Építési és Beruházási Minisztérium tavaly szeptemberben tette közzé azt a listát, amely szerint mintegy 280 beruházást függesztett fel a kormány, 2100 milliárd forint értékben.
Kovács László lapunk kérdésére elmondta: egyelőre még korai megmondani, hogy az EU-bajnok magyar infláció mennyire gyűrűzött be a közbeszerzési piacra. Ehhez meg kell várni, hogy ezek a beruházások megvalósuljanak. Mindenesetre a KSH szerda reggeli közleménye szerint éves bázison 25,2 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest, ami biztosan növelte a közbeszerzésből megvalósuló projektek költségét is.
A hatóság elnöke ugyanakkor úgy látja, hogy a verseny fokozódik: átlagosan hét pályázó indult egy-egy tenderen az év első három hónapjában. Ez korábban inkább hat pályázó volt. Kérdésünkre elmondta: az Integritás Hatósággal jó a kapcsolat, de több kérdésben nem értenek velük egyet. Például szerinte a magyar közbeszerzési rendszer kifejezetten átlátható, hiszen minden adat nyilvános és mindenki által megismerhető. Ugyanakkor aligha lehet véletlen, hogy a Közbeszerzési Hatóság éppen most tartotta fontosnak, hogy ezentúl sajtótájékoztatókat is tartanak, nem csak közleményben kommunikálnak, hanem újságírói kérdésekre is válaszolnak.
