Bár a legfőbb adatok szerint jelentős, két számjegyű béremelkedéssel indult az év, a részletes adatok szerint jóval árnyaltabb a kép a kereseteknél.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfő reggeli közlése szerint a bruttó és a nettó átlagbéreknél is 10-10 százalék feletti volt az éves szinten mért növekedés. Ugyanakkor a januárban megugró infláció miatt a reálbéremelkedés meglehetősen visszafogott volt. Ráadásul tavaly október óta leszálló ágban van a reálbérindex. A múlt év tizedik hónapjában még 9 százalék feletti dinamikát mértek a statisztikusok, majd novemberbe 7,9, decemberben meg 6,1 százalékot. Erre jött a most januári 4,6 százalékos növekedés.
Lemaradásban az alacsonyabb jövedelműek
A részletes adatokból látható, hogy a magánszférában dolgozók esetében az átlagbérek csak 9,9 százalékkal nőttek. Ez elmarad a költségvetési és nonprofit szervezetekre jellemző közel 12 százalékos növekedéstől. Az inflációt is figyelembe véve pedig a magánszféra dolgozói csak 4,2 százalékos reálbér-emelkedést könyvelhettek el.
Nagy különbségek vannak a különböző jövedelmi kategóriák között is. A legalsó jövedelmi ötödbe tartozók esetében januárban 2,6, a következő kvintilisben 3,6 százalékkal nőtt csak a reálbér. A harmadikba tartozók is csak 4,1 százalékos pluszt értek el. A negyedik és ötödik jövedelmi ötödbe soroltaknál 5,1, illetve 4,5 százalékos lett ez a mutató. Mindez azt jelenti, hogy az alacsonyabb jövedelműek reálbére visszafogottabban emelkedett, ami hátráltatja a felzárkózásukat, valamint a fogyasztásuk bővülését.
Fotó: Depositphotos
A bérdinamika lassulásáról írt kommentárjában Virovácz Péter, az ING közgazdásza is. A KSH legfrissebb adatközlése szerint 2025 januárjában is folytatódott a bérnövekedés lassulásának üteme a magyar gazdaságban, vagyis a mai adatpont is beleilleszkedik a hosszabb távú trendbe. A piaci konszenzushoz képest – ami januárra egy számjegyű bővüléssel számolt – erősebb lett a bérnövekedés. Az idei év első hónapjában ugyanis 10,4 százalékkal nőtt az átlagbér. A januári bérdinamika volt a legalacsonyabb év eleji növekedési ráta 2021 óta. Ennél is fontosabb, hogy a lassan lemorzsolódó bérnövekedés mellett az infláció felfutása egyre nagyobb mértékben harap bele a bérek vásárlóerejének változásába. Számok szintjén ez azt jelenti, hogy a nettó átlagbér mindösszesen 4,6 százalékkal emelkedett. Persze a historikus átlaghoz képest ez még mindig magasabb, ugyanakkor azt is előrevetíti, hogy ha az elmúlt évek két számjegyű reálbérnövekedése mellett sem tudott felzárkózni a fogyasztás volumene a válság előtti trendvonalhoz, akkor az elkölthető jövedelem vásárlóértékének lassuló emelkedése még valószínűtlenebbé teszi azt.
A versenyszféra esetében továbbra is egy számjegyű a bérnövekedés üteme, így tehát két egymást követő hónapban láttunk ilyet, amelyre utoljára 2021-ben volt példa. Jelentősebben lassult a bérkiáramlás a logisztika és a pénzügyi szféra területén. Az ágazati összképet is torzítják azonban még a tavaly év végi bónuszkifizetések, így egyelőre nehéz megítélni, hogy mely területek azok, amelyek esetében a tavalyinál érdemben kisebb minimálbér-emelés hatása érződik, és melyik az a terület, ahol a gyenge növekedési kilátások miatt lett visszafogottabb a bérdinamika.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a hétfői béradatokat kommentálva közölte, hogy a tárca megítélése szerint a dinamikus reálbéremelkedés hatására láthatóan kezd visszaállni a lakosság bizalma. Ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom bővülése, a lakossági hitelezés élénkülése, a lakás- és autópiac felfutása is. Mindezek mellett a foglalkoztatottság továbbra is magas: 2010-hez képest ma már 1 millióval többen, közel 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt.
Milyenek a konkrét kilátások?
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a következő hónapokban az átlagkereset növekedési üteme még kismértékben talán mérséklődhet, bár a vártnál nagyobb év eleji infláció miatt ezt sem lehet biztosra venni. A mai adat alapján az év egészére várt 8-9 százalékos béremelkedési ütem mindenképpen elérhetőnek tűnik, de nem zárható ki egy ezt meghaladó szint sem. Ebből viszont az is látható, hogy a várható béremelkedés nagyjából a minimálbér emelkedésének felel meg és a bérminimum emelkedése ettől elmarad, azaz a munkáltatók és munkavállalók megállapodása nyomán létrejött megállapodás a bérminimum tekintetében nem tekinthető túlzottan magas béremelési ütemnek. A minimálbér emelése tehát jó indikáció lehetett a piacnak az idei béremelés mértékére, de az átlagos keresetemelkedést messze nem csak ez húzta: szerepe lehetett benne a több szektorban még mindig jelen lévő munkaerőhiánynak és a magas inflációs várakozásoknak. A minimálbér növekedésének kevésbé meghatározó voltát mutatja, hogy a mediánbér csak 9,3 százalékkal növekedett. Míg tehát tavaly inkább az alacsonyabb bérek emelkedtek jobban a gazdaságban, addig idén a magasabbak.
Virovácz Péter az előrejelzését ismertetve közölte: „Alapvetően a januári bérdinamika túl sok mindent még nem befolyásol, ugyanis az elmúlt években megfigyelhettük, hogy a vállalatok jelentős része áttért a tavaszi – március-áprilisi – bérmeghatározásra. Ennek fényében majd csak az első három-négy hónap ismeretében lehet biztosabbat mondani az idei évi bérezési folyamatokról. Azonban nagy a valószínűsége annak, hogy a következő hónapok során is folytatódik a lassuló bérnövekedés, és elsősorban a versenyszférában látunk majd komolyabb fékeződést a tavaszi hónapoktól. Persze az állami bérrendezések és a minimálbér-emelés ellensúlyozhatja majd ezt a folyamatot.”
Az ING összességében 8 százalék körüli átlagbér-emelkedésre számít a nemzetgazdaság egészében. Lefelé mutató kockázatot jelent, hogy az üzleti bizalmi indexek továbbra is gyengék, az üres álláshelyek száma csökkenőben van és általánosságban is inkább egy enyhülés látszik a munkaerőpiac feszességében. Ez pedig inkább a bérdinamika erősebb fékeződését hozhatja magával. Mivel Virovácz Péter 5,4 százalékos átlagos inflációval kalkulál az idén, így az év egészében nagyjából 2,5 százalékos lehet a reálbér-növekedés üteme.
Vagyis szerinte alapvetően az idei év nagy kérdése, hogy képes lesz- e a fogyasztói bizalom helyreállni egy ilyen helyzetben és a már meglévő megtakarításokat, illetve annak egy részét fogyasztásra fordítani. Ennek hiánya egyértelműen negatív kockázatot jelent az idei évi gazdasági növekedésre.
