Csökkent áprilisban a hazai idegenforgalmi helyeken eltöltött vendégéjszakák száma, a 0,8 százalékos visszaesés mögött az egy évvel korábbi magas bázis is szerepet játszik. 2018. áprilisban a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 2,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakának magas bázisa miatt, a belföldi vendégek által eltöltötteké 0,9 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele 6,6 százalékkal emelkedett. 2018. január–áprilisban a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakában mért vendégforgalma 7 százalékkal, bruttó bevétele 12 százalékkal emelkedett.
Érdekesség, hogy miközben a vendégéjszakák száma csökkent, minimális mértékben nőtt az ide látogató külföldiek száma, a számuk meghaladta a 476 ezret. A korábbinál azonban kevesebb időt töltöttek Magyarországon.
Ha a külföldi vendégeket nációk szerint vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy a német nyelvterületről érkezők márciusi meglódulása egyszerinek bizonyult, és áprilisban mind az osztrák, mind a német vendégéjszakák száma csökkent. A legfontosabb küldő országok közül gyakorlatilag stagnált az egy évvel korábbi számokkal összevetve a brit és az olasz turisták száma. Örvendetes ugyanakkor, hogy az orosz vendégek továbbra is nagyon szeretik Magyarországot, és ismét többen jöttek, mint egy évvel korábban. A visszaesést egyébként az elmaradó európai utazók okozták, hiszen míg az öreg kontinensről kevesebb turista jött, addig mind az amerikai, mind az ázsiai vendégéjszakák száma biztatóan bővült.
A vendégéjszakák közel kilenctizedét realizáló szállodákban 2,7 százalékos volt a csökkenés mértéke. A külföldi vendégéjszakák száma Budapest–Közép-Dunavidéken és Nyugat-Dunántúlon, ahol a forgalom 78 százaléka realizálódott, 2,3, illetve 15 százalékkal visszaesett. A többi turisztikai régióban nőtt, vagy az előző év azonos időszakához hasonlóan alakult a vendégéjszakák száma.
A belföldi vendégek száma 2,6, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 0,9 százalékkal bővült, és meghaladta az 1 milliót. A vendégéjszakában mért forgalom a panziókban, az üdülőházakban és a kempingekben bővült, a szállodákban és a közösségi szálláshelyeken csökkent. A turisztikai régiók egy részében (a Balatonnál, Észak-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon és Budapest–Közép-Dunavidéken) 5 százalék körüli növekedést, míg a többi régióban 2–12 százalékos csökkenést mértek a szálláshelyek.
Az összes bruttó árbevétel 6,6 százalékkal (39 milliárd forintra), ezen belül a szállásdíjbevétel 4,5 százalékkal (23 milliárd forintra), a vendéglátás bevétele 23 százalékkal (9 milliárd forintra) emelkedett, miközben az egyéb szolgáltatások bevétele 2,4 százalékkal (7 milliárd forintra) csökkent folyó áron. A külföldi szállásdíjbevétel 4,1, a belföldi 5,3 százalékkal magasabb volt az előző év áprilisinál.
A gyengébbnek nevezhető áprilisi számok esetében szerepet játszhatott, hogy az egy évvel korábbi időszak kifejezetten erős volt. Emellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy húsvét ugyan áprilisra esett, de mivel annak első és második napjára, ezért könnyen lehet, hogy az ekkor hosszabb útra kelők a márciusi statisztikákat javították. Érdekesség az is, hogy Széchenyi Pihenőkártyával a kártyatulajdonosok 5,2 százalékkal kevesebbet, 1,4 milliárd forintot költöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy a kártyákat kezelő pénzintézetek szerint az utolsó hónapra (az előző éves keret felhasználására május 31-ig van lehetőség) jelentős összeg maradt a kártyákon, akkor ez a májusi statisztikáknak akár komoly lökést is adhatott.
