A 2022-es költségvetés végrehajtásának beszámolója szerint a Magyarságkutató Intézet (MKI) működési költsége 1 807,6 millió volt, tavaly viszont már 2 210,0 millió forint. Tehát a Kásler Miklós által vezetett intézmény közel 400 millió forinttal többől gazdálkodhatott a magunk mögött hagyott évben, mint az azt megelőzőben.
De nemcsak az egy évvel korábbi számok tekintetében van növekedés, hanem úgy is, ha abból a szempontból vizsgáljuk, hogy
az MKI 2022. évi költségvetésére eredetileg 1 021,8 millió forintot terveztek, ám ez az évközi módosítások miatt 2 210,1 millióra duzzadt, vagyis több mint a duplájára. És így még brutálisabb a növekedés, hiszen innen nézve már közel 1,2 milliárd forintos túlköltekezésről beszélhetünk.
A dokumentum szerint az intézet küldetése a magyarság eredetének, történelmének interdiszciplináris tudományos kutatása, feltárása, a magyar identitás, a nemzeti érzés, a hazaszeretet erősítése. Mégis, sokak szerint még mindig tisztázatlan az intézmény célja, amely 2019-es megalakulása óta tíz kutatóközpontot is létesített, köztük például az Eszmetörténeti, a Nyelvtervezési, vagy Archeogenetikai Kutatóközpontot – hogy csak a legérdekesebbeket említsük.
Hogy tavaly mivel telt az évük? 2022-ben hat tudományos programot hoztak tető alá, melyekről megoszlanak a vélemények. Például többek szerint lennének ennél jóval fontosabb megoldandó feladatok is, melyekre elkelne a pénz. Íme a programok:
- Aba Sámuel király nemzetségfői, királyi és egyházi központjának Abasár, Bolt-tető lelőhelyen történő feltárása
- Árpád-házi királyok azonosítása, uralkodói dinasztiák vizsgálata, a székesfehérvári Osszárium kutatás
- A Hunyadi-ház genetikájának meghatározása, Mátyás király azonosítása
- Hun fejedelmi sírok kutatása Mongóliában
- A fóti Szent Márton romtemplom feltárása
- „Királyok és szentek. Az Árpádok kora” című kiállítás megrendezése.
A Magyarságkutató 2021-ben Ephemeris Hungarologica címmel tudományos folyóiratot indított, ennek második évfolyamának részeként 2022-ben két számot is megjelentetett, melyben többek között olyan témákat taglaltak, mint „Dunától a Donig - Sallóvölgyi Békeffy László tartalékos huszár főhadnagy naplófeljegyzései”, vagy „Hamis gulyás - Új megközelítések a szocialista Magyarország gazdaság- és társadalomtörténetéhez.”
De 14 tudományos konferenciát is szerveztek tavaly, köztük „A III. magyar nyelvjárások napját”, „Az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulóján”, vagy „Az újjászülető Árpád kor” tematikájú rendezvényeket.
Az MKI durván túlburjánzott büdzséjéből a személyi juttatásokra tavaly 689,9 millió forintot terveztek, ami végül 845,9 millió forintnál állt meg. Az összegből 805,6 millió forintot a foglalkoztatottak személyi juttatásai tettek ki, továbbá 40,3 millió forintot szántak a megbízási és szerzői munkadíjakra, illetve a reprezentációs kiadásokra. Bár 2022-ben szerették volna 101 főre növelni a dolgozói létszámot, ám végül két fővel még csökkent is, így jelenleg 86 fő dolgozik az intézetben. Ezért könnyen kiszámolható, hogy a dolgozók nem keresnek olyan rosszul, az átlagbér bruttó 780 ezer forint az MKI-nál.
A dologi kiadásokon sem spóroltak, azok 198,4 millió helyett 2022 végére 513,3 millió forintba kerültek, azaz a tervezett összeg duplájánál is több lett - ez még a két számjegyű inflációt figyelembe véve is durva emelkedés. Mint írják, leginkább archeogenetikai és régészeti kutatásokhoz szükséges eszközök, valamint tudományos eredmények tájékoztatására és tudományos könyvek nyomtatására mentek el a forintok.
A beruházásokra szánt összeg egyenesen a négyszeresére nőtt, hiszen az eredetileg kalkulált 25,6 millió végül 106,9 millió forintnál tetőzött.
A többletköltségek indoklása szinte megegyezik a fentiekkel: az archeogenetikai labor eszközei, és a tudományos eredmények tájékoztatása miatt beszerzett audiovizuális eszközök vittek el ennyi pénzt, valamint egy tudományos mű felhasználási jogának megszerzése is sokba került.
A zárszámadás szerint mindezt abból tudták megvalósítani, hogy előző évről 1 243,3 milliójuk maradt, s ezt használták fel.
Szinte pontosan egy évvel ezelőtt, 2022. november 7-én nevezték ki Kásler Miklós volt EMMI-minisztert a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnökévé. Mivel elégedetlen volt az intézet főigazgatójával, Horváth-Lugossy Gáborral, menesztette, s 2023 márciusától már ő tölti be ezt a tisztséget. A történelmi végzettséggel nem, de orvosival annál inkább rendelkező Kásler az intézetet még ő maga hozta létre, a minisztersége alatt. Az intézet kritikusai a kezdetektől úgy vélik, hogy az ötödik Orbán-kormányban már helyet nem kapott egykori miniszter hobbitevékenységként űzött magyarságkutatásnak nemcsak a megítélése, és a teljesítménye mondható vegyesnek, de még mindig nem világos, hogy mi is a cél vele.
A Magyarságkutató Intézet működését szinte a kezdetek óta botrányok és furcsa történések övezik. A sajtót körbejárt legfrissebb hírek szerint tudományos és szakmai együttműködés indul el a Magyarságkutató Intézet és a Nemzeti Színház között. A Kásler Miklós vezette Magyarságkutató Intézet egyetemi hallgatóknak fog beszélgetéseket tartani, és az intézet munkatársai már a színházi előadások folyamatába is bekapcsolódnának.
Kicsit korábban, augusztusban a válaszonline.hu pedig arról írt, hogy július elején váratlan fordulatot vett a két éve szunnyadni látszó pozsonyi csatás saga, ugyanis az intézet kijelentette, hogy semmilyen közösséget nem vállal a 2020-ban bemutatott alkotással, de emellett furcsa személycserék is történtek az intézetben.
