4p

A tavalyi zárszámadásból az derül ki, hogy a Magyarságkutató Intézet félmilliárd forinttal többet költött tavaly a tervezettnél.

A tavalyi zárszámadásból az derül ki, hogy a Magyarságkutató Intézet 2021-re előirányzott költségvetési kiadásai évközben 1,315 milliárd forintról 3,017 milliárdra nőttek, de végül „csak” 1,808 milliárdot költöttek, azaz félmilliárd forinttal haladták meg a tervezett összeget. Ami azért még sem annyira kevés, sőt.

A sokak szerint máig tisztázatlan célú intézmény a 2019-es megalakulása óta tíz kutatóközpontot is létesített, mint például az Eszmetörténeti, a Nyelvtervezési, vagy Archeogenetikai Kutatóközpontot – hogy csak a legérdekesebbeket említsük.

Évről-évre nő a Magyarságkutató Intézet költségvetése és dolgozói száma. Fotó: Depositphotos
Évről-évre nő a Magyarságkutató Intézet költségvetése és dolgozói száma. Fotó: Depositphotos

A dokumentum szerint tavaly hat fontos projekteket irányoztak elő, például Mátyás király azonosítását, a hun fejedelmi sírok felkutatását Mongóliában, vagy a Kárpát-medence népességének archeogenetikai vizsgálatát.

De 29 kiadványt is kiadtak az év során, melyből hét Trianonnal foglalkozik. Emellett három kiállítást, és 16 tudományos konferenciát is rendeztek 2021-ben.

A Magyarságkutató személyi juttatásai is jócskán megugrottak 2021-ben: a betervezett 523,8 millió forintból év végére 847,9 millió lett.

Ebből 780,7 millió forint a munkatársak személyi juttatásaira ment el. Nem is csoda, hogy bérekre ennyi pénz ment el, hiszen míg 2019-ben még csak 55 fős volt a személyi állomány, addig az 2020-ban már 82-re, 2021-ben pedig 93-ra duzzadt. 67,2 millió forintot pedig megbízási díjakra, szerzői munkadíjakra, illetve reprezentációs kiadásokra fizettek ki. 

De az intézet beruházásokra is többet költött a terveknél: a 2021-re tervezett 30,6 millió forint helyett 58,1 millió ment el ilyesmire.

Kásler Miklóst most nevezték ki tiszteletbeli elnökké

Pár hete, november 7-én Kásler Miklós volt EMMI-minisztert kinevezték a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnökévé. Az intézetet minisztersége alatt ő maga hozta létre. Az intézet kritikusai azonban a kezdetektől úgy vélik, hogy az egykori miniszter hobbitevékenységeként űzött magyarságkutatásnak nemcsak a megítélése, a teljesítménye és a kutatói állománya mondható vegyesnek, de még mindig nem világos, hogy mi is a cél vele. 

Az utolsó hír az intézetről november 18-án látott napvilágot, amikor bejelentették, hogy magyar-horvát nemzetközi kutatásban archeogenomikai vizsgálatokkal meghatározták a Hunyadi-leszármazottak genetikai származását, amihez még a horvátországi lepoglavai sírt is felnyitották, amely Hunyadi Mátyás fiának, Corvin Jánosnak és unokájának, Corvin Kristófnak a sírhelye. A pandémia közepén végrehajtott feltáráson Kásler még az egészségügyért felelős miniszterként személyesen vett részt. A kutatásról korábban már volt szó a Telexen, miszerint az emberi erőforrások minisztere átírná a történelmet, miután nem titkolt célja egy nemzeti kegyhely létesítése Székesfehérváron, ami a konkrét kutatásban nem érintett szakemberek nagy része szerint közel van a lehetetlenhez, de legalábbis rendkívül pénz- és időigényes, évtizedekre szóló feladat lehet.

Ezt megelőzően nyáron reppent fel, hogy a Pintér Tibor lovas színháza által bemutatott, Szent Lászlóról szóló rockoperát a Magyarságkutató Intézet is hitelesítette, s hogy Kásler személyesen a lovas színház vezetőjének, egyben főszereplőjének, Pintérnek beszélt a megtestesítendő magyar királyról. A hvg.hu cikke szerint a bemutató helyszíne, Izsák önkormányzata erre a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből személyesen az egykori minisztertől kapott 54 millió forintot a produkció létrehozására.

2022 elején pedig azzal került be a sajtóba az intézet, hogy Kásler indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, márciusban nyíló kiállítás kurátorait, és a teljes szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe helyezte. A Telex írása szerint a projekt élére az a Makoldi Miklós került, aki a történelemhamisításokkal tűzdelt A pozsonyi csata című filmben szakértőként volt feltüntetve, s ennek köszönhetően komplett témák és irányvonalak kerültek ki a már kész tárlatból – feltehetően azért, hogy jobban megfeleljenek Kásler miniszter kérelmeinek, aki évek óta azon dolgozik, hogy bebizonyítsa a hun-magyar archeogenetikai kapcsolat prekoncepcióit – írta a lap.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!