Az ipari termelés volumene tavaly decemberben 5,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,1 százalékkal emelkedett. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy 2020 decemberében kettővel több munkanap volt, mint 2019 decemberében. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az előző hónaphoz képest 2,4 százalékos csökkenés történt. 2020-ban az ipari termelés 6,1 százalékkal csökkent az előző évhez képest – közölte a KSH.
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás decemberben az előző hónaphoz viszonyítva 2,4 százalékkal csökkent, de az áprilisi mélyponthoz képest 58 százalékkal nőtt. Az ipari export volumene 9,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 34 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 12,6 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a 14 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 8,7 százalékkal visszaesett.
Az iparon belül döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 6,7 százalékkal nőtt, ugyanakkor a csekély súlyú bányászaté 3,9 százalékkal csökkent. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 6,1 százalékkal emelkedett.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 2 százalékát képviselő járműgyártás 13,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közútigépjármű-gyártás volumene 18,0, a közútijárműalkatrész-gyártásé 11,5 százalékkal nőtt.
A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 5,4 százalékkal csökkent. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, az elektronikai alkatrész, áramköri kártyáé 74 százalékkal bővült, míg a kisebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása 6,8 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék termelése 3,6 százalékkal emelkedett, mindkét értékesítési irányban növekedtek az eladások. Összesen három alágazatban csökkent a termelés. A legnagyobb súlyt (24 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1,1 százalékkal, míg a legnagyobb mértékben, 6,1 százalékkal a második legjelentősebb italgyártás esett vissza.
Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 35 százalékkal a közepes súlyú villamos berendezés gyártása bővült, főleg a járműgyártáshoz köthető akkumulátorgyártás felfutásának köszönhetően. A másik két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 7,1 százalékkal nőtt, ugyanakkor a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 4,8 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez viszonyítva. A kisebb súlyú gép, gépi berendezés gyártása 15,4 százalékkal emelkedett, elsősorban a külpiaci kereslet kedvező alakulásának köszönhetően, a hazai eladások azonban visszaestek.
Az egész tavalyi évre vonatkozó adatokat is közölt a KSH. Ezek szerint az ipari termelés 6,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi, 5,6 százalékos növekedést követően. Ezen belül a három nemzetgazdasági ág közül a csekély súlyú bányászat kibocsátása 26, a feldolgozóiparé 6,0 százalékkal csökkent, ugyanakkor az energiaiparé 1,4 százalékkal nőtt 2019-hez viszonyítva. A feldolgozóiparban folyó áron közel 33 ezer milliárd forint termelési értéket állítottak elő 2020-ban. Az ipari export 5,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.