A kormány a 2500 megawatt feletti szélerőmű beruházási tervéből egyelőre csak 670 megawattot fog engedni, de az mind egy új hálózati csatlakozási ponton jöhet – írja a Telex az új szabályozás eredményét, szakemberekkel konzultálva. De vajon miért bolygatta fel a kedélyeket ennyire egy új rendelet? Mielőtt ebben elmerülnénk, pár mondat az előzményekről:
- Magyarország is mindenféle megújuló energetikai vállalásokat tett, fejlesztené a zöld energiát.
- Csak éppen a hálózat „betelt”, nincs kapacitás az időjárásfüggő, ezért rendszertelenül érkező megújuló áram fogadására.
- Ennek a következménye az lett, hogy az ingadozásokat kisimító (kiegyenlítő) áram pokolian drága.
- Az áramrendszer elsősorban gáztüzelésű erőművek ki- bekapcsolásával hozható szinkronba. Nem is olyan régi hír, hogy ezek közül az erőművek közül a legmodernebbet, a gönyűit a francia Veolia vette meg a német Unipertől.
Egy gigaprojekt jöhet
A múlt héten megjelent egy meglepő rendelet a Magyar Közlönyben, ami alapjaiban befolyásolja a piaci viszonyokat. Ennek háttere, hogy január 4-ig a hazai energiapiac befektetőinek le kellett adniuk, hogy milyen csatlakozási igényekkel, milyen megújuló erőműveket szeretnének fejleszteni (elsősorban napról és szélről van szó). Az volt az ígéret, hogy az állam február 28-án majd kiadja ezek után a vonatkozó műszaki gazdasági tájékoztatót (MGT-t), de aztán kiderült, hogy egyrészt ez csúszik, másrészt alig kaphat valaki új csatlakozási lehetőséget. A kormány rendeletének indoklása szerint túl sok 10 gigawatt kapacitás feletti beruházási terv érkezett, ennyi új csatlakozást pedig a hálózat nem tud fogadni. Az elosztók és a rendszer-üzemeltető MAVIR nem tud komolyabb hálózatfejlesztéseket ígérni (itt hiányzik talán a legjobban az uniós forrás), ezért
az új rendelet szerint most egyáltalán nem kaptak csatlakozási időpontot az új ipari méretű (0,5 megawatt feletti) új naperőművek, és szélerőműveknek is mindössze egyetlen új csatlakozási pont épülhet.
A Telex által elért szakmabeliek nem értették, hogy mi az, hogy 670 megawatt szélkapacitásnak egyetlen ponton kell csatlakoznia a rendszerhez. Egy forrásuk szerint volt már ilyenre példa, 2005-ben az utolsó szeles kvótaosztásnál Kapolyi László egykori ipari miniszter, milliárdos vállalkozó köre szerezte meg a kvóták kétharmadát. Végül 10-11 milliárd forintért eladta a spanyol Iberdolának a projektjeit, amely a legnagyobb szélberuházó lett (de azóta már kivonult a magyar piacról).
Valami hasonlót jósolnak most a szakemberek: valaki, aki rendkívül tőkeerős, majd kap egy, a mai összes kapacitásnál kétszer nagyobb, egy pontra fókuszáló fejlesztési lehetőséget.
