Továbbra is nagyon gyengén teljesít a magyar kiskereskedelem. A boltok forgalma az összeget nézve január és augusztus vége között 11 872 milliárd forintot tett ki, ami több mint 10 százalékos bővülésnek felel meg éves szinten. Ez még jó is lenne, ám a mennyiségi forgalom, azaz a volumen ugyanebben az időszakban a naptárhatással korrigált adatok szerint majdnem 10 százalékkal esett vissza.
Azaz maradt a júliusban látott eltérés, ez lényegében azt jelenti, hogy 10 százalékkal többet költenek a vásárlók, miközben 10 százalékkal kevesebb terméket vesznek. Ez a tetemes különbség pedig az inflációval magyarázható, ezen keresztül azzal, hogy a reálbérek negatív tartományban vannak. A hosszú távú indexek alapján pedig az látszik, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene a két évvel ezelőtti szinten van.
Komoly csalódást okozott a kiskereskedelem augusztusi teljesítménye. Annak ellenére, hogy az éves bázisú index csekély javulást mutatott az előző hónaphoz képest, havi alapon ismételten zsugorodott a kiskereskedelmi forgalom. [...] A lakosság az elkölthető reáljövedelmének csökkenése miatt továbbra is szorosan fogja a családi költségvetést. A legtöbb nem élelmiszertermék jellegű üzletben a forgalom még mindig 5-15 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól - kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING közgazdásza.
A mostani statisztikához az is hozzátartozik, hogy a legnagyobb mértékben az üzemanyagok forgalmának volumene csökkent az év első nyolc hónapjában, meghaladta a 20 százalékot. Ez pedig azzal magyarázható, hogy tavaly a 480 forintos árstopos áron lehetett tankolni, az idén viszont már jóval többet kell fizetni az üzemanyagokért. Ugyanakkor az élelmiszereknél 4, a nem élelmiszereknél pedig több mint 5 százalékkal esett vissza a mennyiségi forgalom.
A nem élelmiszerek csoportján belül a tartós fogyasztási cikkek közé tartozó drágább termékeknél a legjelentősebb a visszaesés. A műszaki cikkeknél és bútoroknál több mint 16 százalékos volt a volumencsökkenés az év első nyolc hónapjában az egy évvel korábbihoz képest. Emellett bő 10 százalékkal mérséklődött az iparcikkek forgalmának volumene. Minimálisan, kevesebb mint 3 százalékkal nőtt a gyógyszerek, illatszerek forgalma.
Nincs ok az örömre
Az ING szakértője szerint a részleteket nézve nagyjából kiegyensúlyozott gyenge teljesítményt láthatunk. Az élelmiszerüzletek forgalmának volumene havi alapon 0,3 százalékkal csökkent júliushoz képest, így immár két hónapja visszaesés tapasztalható ebben a szegmensben. Vélhetően a továbbra is magas élelmiszerárak fékezik a fogyasztást, amelyet átmenetileg még negatívabban érinthetett az ársapkák augusztusi kivezetése. A nem élelmiszertermék jellegű üzletek forgalma stagnálást mutatott havi összevetésben. Itt elsősorban a legnagyobb meglepetés, hogy bizonyos területeken komolyabb megugrás volt tapasztalható, így az illatszerüzletek, valamint a bútor- és műszakicikk-boltok forgalmában is. Míg előbbi talán a megemelkedő turisztikai látogatásokhoz köthető, utóbbi vélhetően egy egyszeri hatásként jelentkezett.
Örömre már csak azért sincsen igazi ok, mert az éves bázisú indexek tekintetében érdemi változás továbbra sem látható - tette hozzá a szakember.
A legnagyobb visszaesést az olyan termékek forgalmában látjuk, amelyek nem nevezhetők létszükségletieknek. Ilyen az iparcikk, bútor és műszaki cikk vagy éppen a kikapcsolódást szolgáló könyvek és számítástechnikai cikkek területe. A háztartások keresletének visszaesését az is jól példázza, hogy az alapvetően kontraciklikus – vagyis a válságok idején jobban teljesítő – használtcikk-szegmens is már öt hónapja éves alapon zsugorodást mutat.
Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője szerint a kiskereskedelmi forgalom jelentős visszaesését a tavaszi hónapokban az szja-visszatérítés, és a hathavi fegyverpénz tavalyi kifizetései miatt okozott magas bázis mellett a kiemelkedően magas – bár csökkenő – infláció és a háztartási energiaárak az átlagos fogyasztást meghaladó háztartások számára jelentős emelkedése okozzák. Az élelmiszerüzletek forgalmában továbbra is erőteljes, de egyre enyhébb a visszaesés, az előbbiek mellett a tudatosabb vásárlások, az élelmiszerpazarlás elkerülése miatt, az utóbbira utal, hogy szignifikánsan csökkent a kidobott élelmiszerek mennyisége. A tudatosabb és óvatosabb vásárlásokat tükrözi, hogy a kiskereskedelmi üzletek árbevételnövekedése elmarad a bérdinamikától, valamint a volumen csökkenése a reálbérek visszaesésétől, ami arra utal, hogy a háztartások a megtakarításaikat növelik – amit a háztartások pénzügyi számlái is alátámasztanak –, vagy a más szolgáltatásokra fordított kiadásaikat.
Virovácz Péter úgy véli, hogy továbbra sem látható olyan javulás a kiskereskedelem egyes szegmenseiben, amiről elmondható lenne, hogy egy trendszerű és tartós kilábalás jeleit mutatja. A gépjármű-üzemanyag forgalomtól megtisztított kiskereskedelmi fogyasztás 2023 augusztusában 4,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi adattól. Ami különösen csalódást keltő, hogy az atlétikai világbajnokság sem volt képes legalább átmenetileg egy komolyabb pozitív lenyomatot hagyni a kiskereskedelmi forgalomban. Habár az augusztusi költségvetési adatok (különösen az áfa-bevételek) kapcsán ezt már lehetett sejteni.
Virovácz közölte: az év hátralévő részében habár a reálbérek növekedésére számítanak, vélhetően ez nem fordul a fogyasztás dinamikus bővülésébe. A háztartások elsősorban a tartozásaik csökkentését, a tartalékaik feltöltését végzik majd el, mielőtt beindulna a fogyasztás. Erre utal az is, hogy a fogyasztói bizalom továbbra is közel 10 éves mélypontján tartózkodik. A növekvő vásárlóerő hatásait várhatóan majd csak 2024 folyamán lehet látni visszatükröződni a kiskereskedelmi adatokban.
Suppan Gergely szintén javulást vár. Szerinte az egyre alacsonyabb bázis miatt fokozatosan enyhülhet a kiskereskedelmi forgalom visszaesésének mértéke, így a mélyponton már túljutott a kiskereskedelmi szektor. Az enyhülő infláció, valamint a reálbérekben szeptemberben várt fordulat miatt a következő hónapokban már élénkülés várható.
