Továbbra is pocsékul teljesít a magyar kiskereskedelem. A legfrissabb adatok szerint az év első hét hónapjában 10 278 milliárd forintra rúgott a forgalom, szemben az egy évvel korábbi 9307 milliárdos összeggel. Ez 10 százalékos bővülésnek felel meg. Ugyanakkor a forgalom volumene - praktikusan a mennyiségi eladás - a naptárhatással korrigált számok szerint majdnem 10 százalékkal csökkent.
Ez óriási szakadékot jelent. Hiszen miközben a vásárlók tizedével többet költöttek az egy évvel korábbinál, tizedével kevesebb került a kosarukba. Ennek a hátterében a drágulás, ezzel összefüggésben pedig a reálbérek csökkenése áll. Az első félévben a reálbérek majdnem 6 százalékos mínuszban voltak, leegyszerűsítve ez azt is jelenti, hogy a tavalyi 100 ezer forint az idén 94 ezer forint értékű vásárlásra elegendő.
A júniusi pozitív meglepetés után júliusban a hazai kiskereskedelem nagyjából a várakozásoknak megfelelő, összességében gyenge teljesítményt nyújtott. Az éves bázisú index némi javulást mutatott az előző hónaphoz képest, de havi alapon ismételten zsugorodott a kiskereskedelmi forgalom. Az előző hónaphoz mérten 0,2 százalék volt a forgalom csökkenése, így éves bázison a teljesítmény 7,6 százalékkal alacsonyabb. A részleteket nézve ugyanakkor komoly meglepetésként hatott, hogy az élelmiszer-üzletek forgalmának volumene havi alapon szűk 1 százalékkal csökkent júniushoz képest. Mivel az adatok szezonálisan kiigazítottak, így aligha állíthatjuk, hogy a nyári szezon miatt csökkent itt a forgalom. Vélhetően a továbbra is magas élelmiszerárak (2020. decemberéhez képest júliusban 64 százalékkal volt magasabb az élelmiszerek átlagos árszínvonala) fékezik a fogyasztást. Érdekes azt is látni, hogy az élelmiszerárstop augusztusi kivezetése sem indított el egy felhalmozásszerű vásárlást.
- kommenálta a friss kiskereskedelmi adatokat Virovácz Péter, az ING elemzője.
Ezek voltak a teljes kiskereskedelemről szóló adatok, de érdemes a részletekbe is belemenni. Részben azért, mert a héthavi kiskereskedelmi forgalmat az átlagosnál jobban visszahúzza az üzemanyagok drágulása, ennek eredményeként a forgalom voluemen - a már említett emnnyiségi eladások - 20 százalékkal estek vissza az év első hét hónapjában az egy évval korábbival összevetve. Ennek hátterében az áll, hogy tavaly még az ársapka miatt 480 forintba kerültek az üzemanyagok, míg az idén hónaptól függően 20-30 százalékkal drágábban lehetett tankolni.
Az ING közgazdásza szerint ugyanakkor a júliusi kiskereskedelmi adatokban meglepetést jelent, hogy az előző hónaphoz képest közel 3 százalékkal nőtt az üzemanyagforgalom.
Tekintettel az üzemanyagárak meredek emelkedésére, meglehetősen nehéz magyarázatot találni a jelenségre. Habár szezonálisan kiigazított adatról beszélünk, vélhetően a szokásosnál nagyobb lehetett az autóval utazók aránya az idei turisztikai szezonban, ami magyarázhatná az emelkedő üzemanyagfogyasztást - tette hozzá.
A többi nagy termékcsoportban, az élelmiszereknél és a nem élelmiszereknél aggasztó a helyzet. Miközben az élelmiszerboltokban (a statisztikai szakzsargon szerint az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzleti, ezen belül élelmiszer jellegű vegyes boltokban) az év első hét hónapjában 21 százalékkal többet, 3826 milliárd forintot költöttek a magyar vevők, a megvásárolt mennyiség 8 százalékkal esett vissza éves szinten.
A nem élelmiszereket árusító boltokban 5 százalékkal 3542 milliárdra forintra emelkedett a forgalom összege, míg a volumen a naptárhatással tisztított adatok alapján majdnem 8 százalékkal csökkent. A legjelentősebb csökkenést a műszaki cikkeket, bútorokat forgalmazó boltok könyvelhették el, hét hónap alatt bő 16,5 százalékkal zsugorodott a forgalmuk. Ez annyiban érthető, hogy nagyobb értékű termékeket - például háztartási gépeket, számítástechnikai eszkzöket árulnak - ezek beszerzéséről pedig sokan lemondanak a mostani helyzetben.
Erre utalt kommentájában Virovácz Péter is.
A háztartások a csökkenő vásárlóerejük miatt ezeken a területeken (a nem élelmiszer jellegű termékeken) próbálnak inkább spórolni. Összességében tehát megállapítható, hogy továbbra sem látható olyan javulás a kiskereskedelem egyes szegmenseiben, amiről elmondható lenne, hogy egy trendszerű és tartós kilábalás jeleit mutatja. A gépjármű-üzemanyag forgalomtól megtisztított kiskereskedelmi fogyasztás 2023 júliusában 4,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi adattól, ami a júniusi -4,1 százalékhoz képest tehát újból borúsabb képest fest.
Hol, mekkora volt a hanyatlás?
A különböző bolttípusok után érdemes szétnézni az országon belül, ugyanis a boltok forgalmának voluemene különböző mértékben csökkent júliusban. A legrosszabbul a Győr-Mosion-Sopron vármegyei üzletek jártak, ők ugyanis tavaly júliushoz képest majdnem 14 százalékos csökkenést voltak kénytelek elkönyvelni. Ez azért megpeő, mert Győr-Moson-Sopron vármegye iparilag fejlett orszgrésznek számít, ahol magasak a nettó átlagkeresetek, így a vásárlóerő szempontjából kedvezőbb helyzetben van.
Győr-Moson-Sopron vármegye mellett 10 százalék feletti csökkenéssel zárta az év hetedik hónapját Heves, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala, Csongrád-Csanád is. A másik végletet képviselik a Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém vármegyében lévő üzletek, amelyek 2,9-5,7 százalékos mínuszban voltak júliusban.
Mi várható?
Virovácz Péter szerint augusztusban némi átmeneti felpattanásra lehet számítani a kiskereskedelmi forgalomban, ami az alétikai világbajnokság egyszeri fogyasztás élénkítő hatása állhat. Az év hátralévő részében pedig habár a reálbérek növekedése várható, ez nem generál majd hirtelen fogyasztásbővülést.
A lakosság elsősorban a tartozásai csökkentésével, a tartalékainak feltöltésével foglalkoznak majd, csak ezt követően várható élénkülés a kiskereskedelemben. A növekvő vásárlóerő várhatóan majd csak 2024 folyamán jelenik meg a boltokban,
