Az Európai Bizottság szerdán bemutatta azt az EU27-ek megrendelésére elkészített tervet, ami a meglévő különbségek ellenére is minden tagállamban egységes szempontok figyelembevételével javasolja a koronavírus-járványban fogant tagállami korlátozó intézkedések fokozatos visszavonását.
„Ez nem egy jelzés arra, hogy mindenki hozzáláthat a korlátozások feloldásához, hanem egy közös keretet teremt a kormányok számára ezen döntések meghozatalához” – hangsúlyozta szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki nem kötelező ajánlásokkal fordult a járvány különböző fázisaiban tartó tagországokhoz.
A testület mindenekelőtt három kritérium figyelembevételét javasolja a korlátozó intézkedések feloldása előtt. Ennek időzítése először is a járványügyi helyzet alakulásának függvénye, konkrétan az új megbetegedések és az újonnan kórházi ápolásra szorulók száának tartós csökkenése lehet a jel arra, hogy megkezdődhet a szigorú korlátozások enyhítése. Másodszor a Bizottság szerint csak akkor szabadna hozzáfogni a lazításhoz, ha az egészségügyi ellátórendszer kapacitásai elegendőek, például elegendő számú kórházi ágy van. Végül, de nem utolsó sorban a tagállamoknak abban is biztosnak kell lenniük, hogy képben vannak a járványhelyzetről, és például képesek a tömeges tesztelésre.
A Bizottság arra is figyelmeztet, hogy a korlátozó intézkedések fokozatos visszavonása elkerülhetetlenül az új fertőzések számának növekedését idézi majd elő és ezen intézkedések esetleges újrabevezetését is szükségessé teheti.
A dokumentum azt is világossá teszi, hogy az eltérő helyzetek miatt nem reális elvárás, hogy mindenki nagyjából azonos időben térjen vissza a normális kerékvágásba. Ha viszont elérkeznek oda, akkor azt lehetőleg közös elvek figyelembevételével tegyék meg, többek között azért, hogy intézkedéseikkel ne ártsanak szomszédaiknak és másoknak. Ha például egy ország megnyitja a határait és engedélyezi az üzletek újranyitását, azt jobb, ha előtte egyezteti a szomszédos országgal, amelynek polgárai erős késztetést érezhetnek, hogy átjárjanak vásárolni.
A Bizottság általános alapelvként javasolja a korlátozó intézkedések fokozatos, célzott és alulról építkező visszavonását. A fokozatosság azt jelenti, hogy az egyes korlátozásokat ne egyszerre oldják fel és főleg ne mindenhol, földrajzi és szektorális értelemben is. Az alulról való építkezés pedig azt jelenti, hogy előbb a helyi vonatkozású korlátozásokat tanácsos megszüntetni és utána lépésről-lépésre földrajzilag kiterjeszteni. E megközelítés előnye, hogy indokolt esetben könnyebb vissza is állítani a korlátozásokat.
A belső határok újranyitását a Bizottság csak akkortól javasolja, ha a határmenti régiók között járványügyi szempontból hasonló a helyzet és a fizikai távolságtartásra vonatkozó szabályokat is lelkiismeretesen betartják. Az ilyen újranyitások egyenlegéből térhetne vissza idővel a normális kerékvágásba a Scgengen-térség, miközben a külső határok újranyitása során tekintettel lennének az EU-n kívüli helyzetre.
A kormányok kezébe rendkívüli hatásköröket adó általános szükséghelyzeteket az ajánlás szerint az alkotmányos rendelkezésekkel összhangban álló „célzottabb intézkedésekkel” kellene felváltani. De, hogy pontosan mire gondol a testület, az nem derül ki a dokumentumból. Érteni lehet akár a magyar intézkedésekre is.
A dokumentum aláhúzza, hogy a gazdasági tevékenységeket is fokozatosan kell újraindítani. Az viszont elkerülendő, hogy a teljes lakosság egyszerre térjen vissza a munkahelyére.
A Bizottság ajánlásaiban a védőmaszkok közösségben való alkalmazását megfontolandónak nevezi, különösen forgalmas, zárt helyeken, mint amilyenek a zöldségesek, a bevásárlóközpontok, vagy a tömegközlekedési eszközök. A védőmaszkok viselése ugyanakkor nem helyettesítheti, hanem csak kiegészítheti a már bevezetett megelőző intézkedéseket, mint amilyen a fizikai távolságtartás, vagy a gyakori kézmosás. Az egészségügyi dolgozóknak elsőbbséget kell biztosítani az orvosi védőmaszkok használatánál a közösségi célú védőmaszk-használattal szemben.
Ursula von der Leyen szerdai sajtótájékoztatóján a rövidesen bemutatandó gazdaságfellendítési tervről is szólt néhány szót. Megerősítette, hogy ennek központi eleme az EU hétéves keretköltségvetése lesz, ami megfelelő garanciát biztosíthat az Európai Bizottság számára nagy volumenű kölcsönök piacon való felvételére és a tagállamokban beruházások generálására. A bizottsági elnök elárulta, hogy a testület „nem milliárdos, hanem billiós nagyságrendben gondolkozik”. A javaslatot április vége előtt mutatja be a Bizottság, miután április 23-án, az Európai Tanács egy újabb videókonferencián megvitatta a kérdést.
