<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Évi több ezer új bérlakás, nagyobb lakáscafeteria, megújuló előtakarékosság, emelt lakhatási támogatások, új adókedvezmények, felújítási program. Ezek az összellenzék lakásügyi tervei, amelyeket mi is véleményezünk.  

Az Egységben Magyarországért (EM) ellenzéki tömörülés lakásügyi javaslatait Z. Kárpát Dániel szakszóvivő foglalta össze lapunknak. Jelezte, hogy egyes részleteket még finomhangolnak és az általuk remélt győzelem esetén csak a választások után, „a kassza áttekintésekor” derül ki, hogy valójában mekkora pénzzel gazdálkodhatnak és mi kerül a kormányprogramba. Szándéka szerint a teljes csomagra százmilliárdos nagyságrendet szánna a költségvetés és az uniós források átcsoportosítása révén, ez azonban a költségvetési mozgástér függvénye.

A tulajdonlás helyett a bérlés felé tolnák a lakosságot az új és a felújított bérlakások számának jelentős növelésével (fotó: mfor.hu)A tulajdonlás helyett a bérlés felé tolnák a lakosságot az új és a felújított bérlakások számának jelentős növelésével (fotó: mfor.hu)

A szóvivő megerősítette, hogy az érvényben lévő támogatásokat megtartanák, de a Fidesz-kormánnyal ellentétben jóval szélesebb lakossági rétegeknek szeretnének jobb lakhatási feltételeket teremteni. Fő különbség, hogy az ellenzéki pártok és a bevont releváns civil szervezetek programja nem kizárólag a tulajdonszerzésre, hanem a lakhatási támogatásokon kívül a bérleti piacra és a felújításokra összpontosít.

Úgy módosítanák a lakástörvényt, hogy a bérleti piacon átláthatóbb legyen a bérlők és a bérbeadók, valamint a társasházak helyzete. A bérleti piacon erőteljesebb állami beruházásokat indítanának, a javasolt modell szerint a költségvetési forrásból felépülő új bérlakások és a felújított régiek átkerülnének az önkormányzatokhoz és azok részben rászorultsági alapon juttatnák el a lakásokat a bérlőknek. A bérleti díjakat jövedelemarányosan állapítanák meg.

Utalt rá, hogy ma mintegy 500 ezer állami és önkormányzati tulajdonú lakóingatlan áll üresen, túlnyomó részük elhanyagolt, leromlott műszaki állapotú (családi házak, laktanyák, régebbi kollégiumi épületek, más melléképületek stb.). Ennek megközelítőleg a tizedét még megéri felújítani vagy korszerűsíteni. A többség helyett azonban új bérlakásokat kellene létrehozni, évi több ezer lakással bővülhetne így a bérlakásállomány.

A szociális bérlakásokon kívül az önkormányzatok a magánpiacon is megjelenhetnének úgy, hogy – a nyugati mintára létrehozott lakásügynökségek segítségével – szerződést kötnek a magántulajdonossal a lakás hosszú távú kiadásáról. Egyúttal a magán bérbeadók önkéntes regisztrációs rendszerét is bevezetnék, ami segítené az átláthatóságot. Ezt az ügynökségi pontot több felelős civil szakmai szervezet javaslatára építették be a csomagba. A bővülő, megfizethető bérlakásszektort hosszú távon is nonprofit formában szeretnék megtartani.

A rövid távú bérbeadást konszenzus esetén tovább szigoríthatják, az ebben érintett vállalkozásoknak hozzájárulást kellene fizetni a társasházak számára. A hosszú távú bérbeadást úgy is ösztönöznék, hogy adómentességet vagy adókedvezményt adnának annak a bérbeadónak, aki magyar diákok számára adná ki a lakását. Több év alatt mintegy 30 ezer diák kollégiumi elhelyezését szeretnék megoldani, részben a Fudan Egyetem helyett épített Diákváros segítségével, részben új épületek építésével és régi állami vagy önkormányzati ingatlanok felújításával.

Megemelnék a lakhatási támogatásokat. Egyrészt növelnék a lakáscafeteria adható összegét és a cafeteria-rendszeren belüli arányát, másrészt adókedvezményeken gondolkodnak a cégek számára. Állami forrásból pénzt adnának az önkormányzatoknak a lakhatási támogatások egy részének a fedezésére.

Folytatnák a panelépületek és lakások felújítási programját, ehhez több uniós forrást akarnak bevetni. A felújítások felpörgetéséhez a hazai építőipari kapacitás növelését központi forrásból is segítenék.

Felélesztenék az előtakarékossági rendszert, visszahoznák a kapcsolódó állami támogatást (ami most nulla a 2018 okt.15 után kötött szerződéseknél - a szerk.), de a profitérdekekhez nem ragaszkodnak. A piaci szereplőkön kívül az állam is folyósíthatná az előtakarékoskodóknak felkínált hiteleket.

Mfor.hu: Kiegészítés és vélemény

Tudomásunk szerint több releváns és évek óta a témában javaslatokat megfogalmazó civil szervezet (A Város Mindenkié csoport, az Utcáról Lakásba! Egyesület, a Habitat for Humanity Magyarország, a Periféria Központ, és a Városkutatás Kft.) egy úgynevezett Lakhatási Minimumot készített, amit eljuttatott a pártoknak. A fentiek szerint több elképzelésükkel egyetértve beemelték azok jelentős részét a programba. 

Úgy tudjuk, hogy az Egységben Magyarországért (EM) tömörülésnek a szociális igazságosság nagyobb arányú megteremtésére irányuló törekvései nem a lakásprogram gazdasági részében fognak végleges formát ölteni. Azt a szociálpolitikai intézkedések között kezelik, például – és ebben a civil szervezetek hatását lehet felfedezni – a kilakoltatási feltételek és a lakással összefüggő adósságkezelés megújítása, a hajléktalanok dekriminalizálása, és a fogyatékkal élők célzott támogatása a napirenden lesz, ha az EM győz. 

Az említett civilek szerint az ország minden településén elérhetővé kell tenni az adósságkezelési szolgáltatást és adósságcsökkentési támogatást központi költségvetési finanszírozásból. Az adósságkezelési szolgáltatás 2015-ös megváltoztatása óta nagyon sok önkormányzat leszűkítette az adósságkezeléssel kapcsolatos szolgáltatások körét és a kezelhető adósság összegét is. A pénzbeli támogatások mellett erőteljesebb hangsúlyt kell fektetni a hosszú távú családgondozásra és a prevencióra is, valamint szükséges a magáncsőd intézményének a jelenleginél szélesebb körben való elérhetővé tétele.

Szakmailag elfogadható, hogy az EM ezen felül a lakáspolitikáért felelős önálló kormányzati szerv létrehozását sürgeti. Ez lehetne egy államtitkárság is. Az ellenzéki pártok egy része már évek óta sürgeti ezt. Ma szétaprózott a lakásügy, egyszerre több szaktárcánál és állami szervezetnél vannak az egyes területek, fölösleges duplikációk lassítják a döntéshozatalt, nincs összehangoltság.

Nagy kérdés, hogy győzelem esetén az EM a hiányzó, mintegy 200-250 ezer bérlakást mennyi idő alatt és milyen költségvetési átcsoportosításokkal lesz képes az állományba tenni. Közben ugyanis nem valószínű, hogy a kifutó jelenlegi lakástámogatásokat teljesen eltörölnék, így a közkasszában ezeknek is helyet kell találni éveken keresztül. Korábban az ellenzéki pártok közül több is évi 10-15 ezer bérlakás építéséről beszélt, ez finomodott most évi több ezerre. Nyilván azért lettek óvatosak, mert nem tudják mennyire lesz üres a kassza, ha nyernek. 

Nem tudjuk, hogy megmaradna-e az ötszázalékos lakásáfa, amivel az új, piaci alapú lakások építését ösztönözte a Fidesz-kormány. Ha igen, és végre például a rozsdaövezeti program is nagyobb sebességre kapcsolna, akkor az odaterelné a fejlesztőket, csökkentve ezzel az áfabevételt. Az ötszázalékos áfa újbóli bevezetésekor a Fidesz egyébként komplett bérházak építését is belengette, de idővel ez kikopott a kormányzati kommunikációból.

A felújításoknak a jelenleginél is nagyobb arányú ösztönzése szinte kötelező. Erre az uniós energetikai pályázatokból közvetlenül lehetne részesednie az önkormányzatoknak és a lakosságnak is. A hazai építőanyagipari kapacitás növelése ezzel összefüggésben már nehezebb dió, ehhez például folytatni és nagyságrendekkel növelni kellene a Fidesz-kormány által elindított céges támogatási programot. 

Az előtakarékosság évtizedeken keresztül jól működött. A szerepek átgondolása és a piaci szereplők erre való ösztönzése azonban várat magára.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.