Senkit sem lepett meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának augusztus 25-i kamatdöntése, ami után a jelenlegi 5,75 százalékról 5,5 százalékra süllyed az alapkamat. A kamatfolyosó két széle is ugyanekkora mértékben változik. A döntésről bővebben ebben a cikkben számoltunk be.
„Az inflációs folyamatok a júliusban előrejelzett alappálya alatt alakultak, a hazai eszközök kockázati felára továbbra is stabil, ami a monetáris politikai mozgástér fennmaradását eredményezte” – emelte ki a kamatcsökkentés mögötti két legfontosabb tényezőt Varga Mihály jegybankelnök a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztatón, ami nem sokkal a Pénzügyminisztérium háttérbeszélgetése után kezdődött a 2026-os büdzsé módosításáról. Az erről szóló tudósításunkat itt olvashatják:
De vissza a kamatdöntés indoklásához. Varga Mihály szerint a jövőben a költségvetési pálya, az euró bevezetésével kapcsolatos várakozások és a külső piaci környezet befolyásolják majd a hazai kockázati megítélést.
„A jegybank továbbra is elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél mellett, a további monetáris politikai irányokról a szeptemberi Inflációs jelentés fényében fogunk dönteni”
– mondta a jegybankelnök, aki nem árult el részleteket az őszi folytatással kapcsolatban (hiába vonatkozott erre több kérdés is). Majd úgy folytatta, hogy az MNB megkezdte az inflációs cél felülvizsgálatát, ami egy többlépcsős folyamat, az eredményekről várhatóan az ősz folyamán fognak beszámolni.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
A globális befektetői hangulatot a közel-keleti geopolitikai fejlemények határozzák meg. „A világpiaci kőolaj- és gázárak magasak és változékonyak, a konfliktus egyértelmű lezárása egyelőre nem látszik, a globális gazdaságra gyakorolt hatás továbbra is bizonytalan”.
Varga hozzátette, hogy a meghatározó jegybankok részéről mérsékelten emelkedő kamatpályát áraz a piac. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed egyszer, az Európai Központi Bank (EKB) legfeljebb kétszer emelheti meg az irányadó rátáját.
„Emelkednek a kamatok és a fejlett piacok hozamai, ami magában hordozza a kockázatot, hogy kamatkivonás történik a fejlődő országok piacáról”
– hívta fel a figyelmet egy veszélyre Varga Mihály.
Forint
A forint a júliusi kamatdöntő ülés óta is az elmúlt hónapokra jellemző erősebb sávban maradt. Az energiahordozók árainak emelkedésével párhuzamosan ugyanakkor látszódott egy korrekció. Külön figyelmet érdemel, hogy régiós összevetésben nagyobb a forint volatilitása.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
„A stabil forintárfolyam támogatja az inflációs várakozások horgonyzását, hozzájárul az árstabilitiás eléréséhez és fenntartásához, ami a jegybank legfontosabb mandátuma” – folytatta Varga Mihály.
A 10 éves magyar állampapírhozamok a lengyelnél alacsonyabbak, a német hozamokhoz mért hozamkülönbözet pedig nem változott érdemben (több mint 2 százalékpont – a szerk.). „A kedvező kockázati megítélés az államadósság finanszírozását segíti elő” – emelte ki a jegybankelnök.
Infláció, növekedés
A fogyasztói árak éves szinten 1,2 százalékkal nőttek júliusban (ez közel tízéves mélypont), ami nagyon kedvező adatnak számít. A maginfláció is mérséklődött, 1,4 százalékra.
Az áremelkedés üteme az év folyamán és jövőre is a 3 százalékos jegybanki cél alatt alakulhat.
A világpiaci élelmiszerárakat mérsékelt emelkedés jellemzi, globálisan az elmúlt évekhez hasonló terméshozamok várhatók.
A nyári szárazság és aszály miatt emelkedő élelmiszerárak hazai inflációra gyakorolt hatása mérsékelt maradhat, annak ellenére is, hogy a magyarországi aszály mértéke a 2022-ben tapasztaltnál is súlyosabb volt
– tette hozzá Varga. Ugyanakkor a szárazabb és a melegebb időjárás a mezőgazdaságot érdemben visszafoghatja. Az ágazat helyzetével kapcsolatban átfogóbb értékelés majd a szeptemberi Infláció jelentésben várható.
A GDP az idei második negyedévben 1,7 százalékkal nőtt (leginkább a szolgáltatóipar szárnyalása miatt). A makrogazdasági kilátások az MNB júliusi előrejelzésével összhangban alakulnak, az ipar teljesítménye pozitív, a mezőgazdaságé negatív kockázatokat hordoz magában.
„Az elérhetővé váló uniós források lendületet adhatnak a beruházásoknak, ennek növekedési hatása folyamatosan jelentkezhet”
– szögezte le Varga Mihály.
Lapunk kérdése
Az Mfor arra volt kíváncsi, hogy az inflációs cél felülvizsgálata kapcsán van-e egyeztetés az euró bevezetését a zászlajára tűző kormányzattal.
„Az Európai Unióban ma Magyarországon van a legmagasabb inflációs cél. Ha komolyan gondolkodik a kormány az euró bevezetésén, akkor ebben nagyon sok más szereplőnek, köztük a jegybanknak is van teendője. Ez a munka (a 3 százalékos inflációs cél felülvizsgálatával kapcsolatban) most zajlik” – reagált Varga Mihály.
„Az elmúlt hetekben a Pénzügyminisztériummal több érdemi egyeztetés is volt, de nem ebben a kérdésben, hanem más ügyekben”.
Majd egy másik újságírói kérdésre Varga hozzátette, hogy nemcsak a Pénzügyminisztériummal, hanem például az Igazságügyi Minisztériummal is jó a munkakapcsolatuk, például a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállítása kapcsán is volt egyeztetés a felek között.
Közérdekű adatok
Majd Varga Mihály arra a kérdésre reagált, hogy a Transparency International Magyarország a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult jogorvoslatért, miután szerinte az adatigénylési ügyében (amiben a jegybank által 2025. január 1-je után megkötött visszterhes és ingyenes szerződéseinek adatait kérte ki) az MNB eljárása több ponton is törvénysértő volt.
Varga válaszát úgy kezdte, hogy a jegybank új vezetése 2025. március 4-e óta a transzparenciára törekszik. Az új vezetés alatt 14 százalékkal csökkentették a működési költségeket és további mérséklésre törekszenek. A jegybankelnök hozzátette, hogy „minden, jogszabályokon (az Információs Törvényen) alapuló közzétételi kötelezettségnek eleget tesznek.”
Ugyanakkor a szóban forgó adatigényléssel kapcsolatban azt mondta, hogy
„ilyen adatbázist eddig nem is készítettünk. Tulajdonképpen hálás is lehetek az adatigénylőnek, hogy felhívta erre a figyelmet”.
Varga úgy folytatta, hogy nincs semmiféle titkolnivalójuk, mindent publikussá fognak tenni.
„Arról tájékoztattuk az adatigénylőt, hogy ilyen adatokat eddig nem képeztünk. A kollégák már dolgoznak azon, hogy az adatok rendelkezésre álljanak. Bár jogszabály ezt nem írja elő, én helyének valónak tartom, hogy növeljük a transzparenciát” – fogalmazott a jegybankelnök.
Azt is hozzátette, hogy a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottságtól már kaptak egy adatigénylést, amit most állítanak össze. A hét végéig remélhetőleg ezeket az adatokat meg tudják küldeni az illetékes szervnek. Varga arról is beszélt, hogy remélhetőleg a balatonakarattyai MNB-üdülő sorsáról is hamarosan döntés születik, az ingatlan jelenleg is eladó.
Végül a fiskális politikával kapcsolatban Varga annyit árult el, hogy „jó lenne olyan költségvetési pályát befutni, ami törekszik arra, hogy idén is minél kisebb költségvetési hiány alakuljon ki”.
A költségvetési kérdések a Klasszis Klub Live hétfői adásában – amelynek vendége Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója volt – is szóba kerültek:
