A legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást rendelte el a szombattól kedd éjfélig tartó időszakra az országos tisztifőorvos. Délutánonként 40 fok közelébe emelkedhet a hőmérséklet, a Katasztrófavédelem ezért felhívta a figyelmet a rendszeres vízfogyasztásra, a párakapuk használatára, vagy a csukló és tarkó vízpermettel való hűtésére.
Az ország néhány részén azonban ez nem csak az emberek, hanem az ivóvízhálózat felkészültségén is múlik: az utóbbi öt-tíz évben több Budapest környéki településen volt probléma az ellátással. A klímaváltozás és az aszály ebben közvetett szerepet játszik, a fő tényező inkább az, hogy az ivóvízhálózat fejlesztése nem tart lépést a lakók számának növekedésével.
Gödöllő polgármestere, Gémesi György tavaly arról beszélt: a vízhálózat az elmúlt években nem bővült, a vezetékek rossz állapotúak, ezért sok víz elszivárog a földben, miközben az agglomeráció lakossága folyamatosan nő. Korlátozást azonban a polgármesterek önállóan nem rendelhetnek el, csak a szolgáltató döntése alapján.
Ezen a három településen jöhet a locsolási tilalom
A vízellátó rendszerek terhelése elérte a teljesítőképességük határát, további fogyasztásnövekedés esetén átmeneti vízhiányra, nyomáscsökkenésre lehet számítani – írja közleményében a Daköv Kft. A szolgáltató szerint Ráckevét, Dömsödöt és Szigetbecsét érinti a felhívás, a lakókat pedig arra kérték, hogy ne ivóvízzel töltsék fel a medencéket, illetve a járművek mosásához, a járdák, utak locsolásához se azt használják.
Az agglomerációban Ráckeve helyzete viszonylag könnyű: 1990 óta mindössze 37 százalékkal emelkedett a város lélekszáma.
A péceli önkormányzat közlése határozottabb: locsolási tilalmat rendeltek el szerda reggel 6 órától a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt. kérésére. Reggel 6 és este 22 óra között tilos ivóvízzel locsolni, feltölteni a medencét, járműveket mosni, vagy párakaput működtetni. Pécelre már öt éve, 2021 nyarán is lajtoskocsival kellett vinni a vizet, pedig ott sem beszélhetünk hirtelen bővülésről: 1990 és 2025 között 62 százalékkal emelkedett a lakók száma.
Vannak azonban olyan térségek, ahol a többszörösére bővült a népesség az elmúlt évtizedekben. A fővárostól északra fekvő Veresegyház – Erdőkertes – Szada – Csomád – Mogyoród – Őrbottyán településegyüttes mindössze 20 ezer ember otthona volt 1990-ben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ma több mint 56 ezren élnek itt. A középosztály a koronavírus-járvány alatt fedezte fel ezt a környéket: például Szada lélekszáma csak 2020 és 2025 között 20 százalékkal emelkedett, a közeli Vácrátóté pedig majdnem 40 százalékkal ugyanebben az időszakban.
Fotó: DepositPhotos.com
„Átmeneti nyomáscsökkenés előfordulhat a nagyobb vízfogyasztás miatt a nyári csúcsidőszakokban, azonban ez nem jár a vízellátás megszűnésével vagy vízhiánnyal. Veresegyházon az elmúlt években nem volt jellemző, hogy egy-egy városrészben ivóvízhiány alakult volna ki” – mondta az Mfornak a polgármesteri hivatal munkatársa. Szerdán azt írták, nem kaptak rendkívüli intézkedésre ösztönző jelzést a szolgáltató Dunamenti Regionális Vízművek (DMRV) Zrt.-től.
„Veresegyház ivóvízellátása nem helyi kutakra épül, hanem a térségi vízellátó rendszeren keresztül, a Duna felől, Vác irányából érkezik a városba. Ennek köszönhetően jelenleg nem kell olyan helyzettel számolnunk, amely általános ivóvízhiány kialakulását vetítené előre. Az önkormányzat ugyanakkor folyamatosan figyelemmel kíséri a szolgáltató tájékoztatásait, és szükség esetén haladéktalanul cselekedne” – tette hozzá lapunknak a városvezetés.
Erdőkertes polgármestere, Dr. Pásztor László az Mfornak arról beszélt: a DMRV Zrt. őket sem figyelmeztette esetleges vízhiányra, ezért az önkormányzat sem készül erre. Hozzátette: az önkormányzatnak pénze és eszköze sincs egy ilyen helyzet megoldására.
Egy éve kénytelen volt lajtokkal helyettesíteni a vízellátást a DMRV Szadán és Gödöllőn is, valamint akkor Veresegyház, Erdőkertes és Őrbottyán esetében arról számoltak be, hogy a kapacitás maximális kihasználásával sem tudják kielégíteni a vízigényt.
„A legnagyobb kihívást a hirtelen megugró csúcsfogyasztások jelentik, amelyek elsősorban a kerti locsolásból, medencetöltésekből és egyéb nagy vízigényű felhasználásokból adódnak” – mondta lapunknak a DMRV Zrt. műszaki igazgatója, Kakuk András. Hozzátette:
Dunavarsány, Taksony és Délegyháza önkormányzatának javasolni fogják, hogy a legmelegebb nappali órákban vezessenek be locsolási tilalmat.
Délegyháza ivóvízellátó rendszerét folyamatosan monitorozzák. „Jelenlegi ismereteink szerint a településen nem várható tartós vízhiány, ugyanakkor a rendkívüli hőség és a jelentősen megnövekedő vízigény következtében átmeneti nyomáscsökkenések előfordulhatnak a legterheltebb időszakokban” – mondta a DMRV Zrt. műszaki vezetője.
Amennyiben valamelyik településen az ivóvízellátás biztonsága indokolttá teszi, készen állnak lajtos kocsik alkalmazására is. „Jelenleg azonban nincs olyan körülmény, amely ezek előzetes készenlétbe helyezését indokolná” – tette hozzá Kakuk.
Az elit negyedben is mértéktartást kér a szolgáltató
A Veresegyház-központú térséghez hasonló arányban bővült a Budapesttől nyugatra elterülő agglomerációs övezet is. A hét település (Nagykovácsi, Remeteszőlős, Páty, Telki, Budajenő, Herceghalom, Biatorbágy) alkotta elit övezetben 17 ezren éltek 1990-ben, míg ma közel 44 ezer az össznépesség létszáma.
Telki több mint hétszeres bővülése kiemelkedik, és az is figyelemre méltó, hogy az azzal egybeépült Budajenő népessége a harmadával bővült 2020 és 2025 között.
„Telki és Budajenő településeken jelenleg is magas kapacitáson üzemel az ivóvízhálózat, de a hálózatot ellátó budajenői, telki Akácos és Őzike úti medencék tegnap délután 95 százalékos telítettségi szint felett álltak” – mondta az Mfornak az Északdunántúli Vízmű Zrt. osztályvezetője, Horváth Péter. A korábbi évek tapasztalatai is azt támasztják alá, hogy a két település térségében várható az egyik legnagyobb terhelés a hőségriadó idején.
Ez a szolgáltató is felhívta a lakosság figyelmét a felelős vízfogyasztásra, beleértve az automata öntözőrendszerek használatának, a medencék feltöltésének és a gépjárművek mosásának időszakos mellőzését. „Egy esetleges üzemzavar vagy szolgáltatáskiesés esetén a Tatabánya-Tata Vízmű üzemünk – szükség esetén más üzemek bevonásával – lajtoskocsikról tud ivóvizet biztosítani a környék felhasználóinak” – mondta Horváth.
Biatorbágy polgármesteri hivatala az Mforral azt közölte: a városban az elmúlt években nem volt rendszeres vízhiány.
Fotó: Pósfai Gábor / Facebook
Pósfai Gábor belügyminiszter, aki egyben a térség országgyűlési képviselője, múlt héten rendkívüli egyeztetést tartott a DMRV Zrt. vezérigazgatójával, Bendik Bernadettel. A belügyminiszter arról beszélt, hogy
a csőhálózat teljesen elöregedett és azonnali felújításra szorul.
Az egyeztetrés helyszíne szimbolikus volt, hiszen fekvése miatt általában éppen Nagykovácsiban jelentkezik először a vízhiány a Budai-hegységben. Pósfai bejegyzésénél a hozzászólók közül többen jelezték, hogy a település Zsíros-hegyhez közelebbi részein rendszeres a vízhiány nyáron.
A Fővárosi Vízművek magabiztosan várja a hőség tetőzését
A rekordot népességnövekedés a Leányfalu – Szigetmonostor – Pócsmegyer trió tartja, ahol az utóbbi közel harminc évben 3400-ról tízezerre bővült a lakosságszám. Az országos csúcstartó Pócsmegyer, ahol harminc éve még háromszázan sem laktak, jelenleg pedig közel tízszeres bővülés után már majdnem háromezer ember otthona a település. A Szentendrei-szigetnek ezen a részén a Fővárosi Vízművek felel a vízellátásért.
A szolgáltató lapunkkal azt közölte: vízhiányból adódó locsolási tilalomtól vagy vízkorlátozástól nem kell tartani a szolgáltatási területükön – így Szigetmonostoron vagy Pócsmegyeren sem. Az ivóvíz-elosztóhálózatuk az ilyenkor szokásos terheléssel működik, emiatt lajtos kocsikkal sem készülnek.
„A Fővárosi Vízművek Zrt. szolgáltatási területén nem számítunk és a fogyasztóknak sem kell számítaniuk vízhiányból adódó szolgáltatás-kiesésre, vagy nyomáscsökkenésre”
– írták az Mfornak.
A szintén a Fővárosi Vízművekhez tartozó Szigetszentmiklós polgármestere, Nagy János is optimista: a 40 ezres város vezetője sem számol vízkorlátozással vagy a víznyomás csökkenésével a hőségriadó idején. „Szigetszentmiklóson a vízellátás biztosított. Az egyetlen általános működési kockázat az elavult vízhálózat meghibásodása, de az esetleges meghibásodást a Fővárosi Vízművek Zrt. gyorsan tudja javítani, tartós szolgáltatáskimaradás nem várható” – mondta az Mfornak a polgármester.
Vízhiányt, nyomáscsökkenést tapasztal? Írja meg a [email protected] e-mailcímre!
