Már látszanak annak jelei, hogy erősen lassul a kínálat növekedése, a lakásberuházók kevesebb új projektet indítanak, miközben a dráguló kamatkörnyezet és a kifutó állami támogatások miatt várhatóan visszaesik a hitelkereslet is - fogalmaztak az MNB szakértői a jegybank szokásos tavaszi Lakáspiaci jelentésének szerdai ismertetésekor.
Az előzményekről szólva leszögezték: tavaly és még az idei első negyedévben is nőtt a gdp és a jövedelmek is emelkedtek, javultak a lakosság középtávú kilátásai, s ez erősítette a lakáspiaci keresletet. Több lett a tranzakció 2020-hoz képest, különösen Budapesten, s 30-ról 40 százalékra nőtt a befektetési vásárlók aránya, ami nagyon magas. A lakásárak drágulása főleg a vidéki nagyvárosokban és a kistelepüléseken volt kiugró. Ugyanakkor a piac a gazdasági fundamentumokhoz képest már 18 százalékkal fölülértékelt, szemben a megelőző év 14-15 százalékkal.
Az MNB szakértői úgy látják, hogy a hitelpiaci drágulás nincs szoros összefügésben a lakásárak növekedésével. Viszont arra számítanak - a kereskedelmi bankoktól szerzett információk alapján - hogy idén a második és harmadik negyedévben csökken majd a hitelkereslet, ez a fejlesztési projekthitelekre és a lakossági hitelekre egyaránt érvényes várakozás. A pénzintézetek már elkezdték a szigorításokat, ez folytatódhat az év hátralévő részében.
"Budapesten ez otthonteremtési támogatások nélkül egy két átlagkeresettel rendelkező család már csak nagy pénzügyi kifeszítettség mellett tud új lakást vásárolni" - hangoztatták.
Készítettek egy szimulációt is egy magasabb kamatpályára. Megállapították, hogy a lakhatási célú kereslet 2-3 százalékkal csökkenne, viszont a befektetési kereslet akár 25 százalékkal is visszaeshetne.
A kínálati oldal jelenlegi és rövid távú alakulásáról azt mondták: tavaly 20 ezer lakást adtak át, ez 30 százalékkal kevesebb volt, mint a 2020-as szám, s idén várhatóan ennél is kisebb szám áll majd ezen a soron, bár az építési engedélyek száma még növekedni tudott az év elején. A fejlesztők máris több projektet elhalasztottak. A cégek az építési költségek drasztikus emelkedésére panaszkodtak: tavaly az alapanyagoknál 21, a munkaerőnél 10 százalékos volt a drágulás. Idén mindkettő esetében folytatódhat az emelkedés, szerintük egyes anyagokból még átmeneti hiány is lehetséges.
A korábbi kereslet alapú árazásukat felváltotta a költségalapú árazás. Az újlakás-kínálat összességében nem tud lépést tartani a kereslettel, a budapesti újlakás-piacon 2022 első negyedévében 27 százalékkal volt alacsonyabb a még szabad lakások száma, mint egy évvel korábban - jelezte az MNB.
