<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
12p

Budaörs polgármestere szerint a Fidesz az elmúlt tizenkét évben lerombolta az önkormányzatiságot. Számtalan társadalmi csoportot megsértett már a jelenlegi vezetés, éppen ezért megdöbbenve látja, ez még mindig nem vezetett el lázadásig. A kormányváltást követően számtalan jogosítványt vissza kell adni az önkormányzatoknak, átláthatóvá kell tenni a finanszírozásokat. Meggyőződése, az iskolák államosításával nem tettek jót az oktatásnak, ezeket az intézményeket is vissza kell adni az önkormányzatoknak. Interjú Wittinghoff Tamással.

Az önkormányzatok jelentős része arról panaszkodik, hogy folyamatosan csökken a mozgásterük. Volt olyan intézkedése az elmúlt tizenkét évben a kormánynak ezen a területen, amivel egyetért?

Nagyon hosszasan kellene gondolkoznom, hogy akár csak egy olyan intézkedést találjak ezen a területen, amiben egyetértek a mostani hatalommal. Az elmúlt tizenkét évben a Fidesz gyakorlatilag szisztematikusan és tételesen lerombolta az önkormányzatiságot, és nem csupán az ellenzéki településekét. Ez egy tendenciózus eljárás volt. Kezdődött azzal az álszent szöveggel, hogy az álláshalmozást megelőzendő nem lehet országgyűlési képviselő egy polgármester. Ez egyértelműen arra irányult, hogy a Parlamentben ne lehessen azokat az érdekeket érvényesíteni, amelyek az önkormányzatiság szempontjából rendkívül fontosak. Ha a kormánypárti székesfehérvári Cser-Palkovics András is azt mondja, a választások után újra kell gondolni az önkormányzatiság kérdését, az önmagában jelzésértékű, nagyon nehéz lenne azt mondani, hogy mindenben egyetért a kormány intézkedéseivel. Különösen úgy, hogy ő is felvetette, idén a felére kellene csökkenteni az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulás címen történő elvonását, különben csődbe mehetnek. Elvették az önkormányzatoktól az intézményeket, a hatásköröket. A gyámügyet ma már sok településen nem helyben intézik, az építési hatóságot teljesen lepusztították. Gyakorlatilag nincs ma Magyarországon építésfelügyelet. Összességében ez olyan kaotikus állapotokat okozott, olyan sebek keletkeztek, amit már nem lehet utólag reparálni.

Elvették a hatásköröket, és a feladatok ellátásához szükséges forrásokat, tehát mindazt lenullázták, ami az önkormányzatok európai chartája és ami a magyar önkormányzati törvény alapján megilletné őket. Nagyon nehéz olyan intézkedést találni, amit pozitív jelzővel tudnék illetni, mintha egy tűt keresnék a szénakazalban.

Időnként egy-két ellenzéki település kap némi kompenzációt, de azért akkor is érzékeltetik velük, hogy tudjátok, hol a helyetek. Nemrégiben közzétették, hogy a megyei jogú városok, a 25 ezer alatti lélekszámú települések megkapják az iparűzési adó felezésének a kompenzációját. Az egyikbe sem illő településeken esetében „pofára” történt a kiegyenlítés. A listát azért úgy alakították ki, hogy ebből Budaörs és Budapest is és sok más ellenzéki vezetésű település is kimaradt.

A levegőről sem beszélünk sűrűn, de amikor elkezd fogyni körülöttünk, akkor fulladozunk. Fotó: Bánkuti AndrásA levegőről sem beszélünk sűrűn, de amikor elkezd fogyni körülöttünk, akkor fulladozunk. Fotó: Bánkuti András

Ha elmegyünk az emberek közé, és megkérdezzük tőlük, mit gondolnak az önkormányzatiságról, jogállamiságról, természetesen úgy néznek rám, mintha megőrültem volna, nem értik, miért is értenék, mit akarok tőlük. Azt szoktam mondani, a levegőről sem beszélünk sűrűn, de amikor elkezd fogyni körülöttünk, akkor fulladozunk. Amikor az iskolában az a probléma, hogy nincs vécépapír, az épületet nem újítják fel, a tanárok lázadoznak a megalázó béreik miatt, akkor a polgárok rögtön az önkormányzathoz jönnek panaszkodni. Minket vonnak felelősségre azért, hogy a település iskolája milyen állapotban van, vagy hogy a város főútja majdhogynem járhatatlan, mert megszokták, hogy korábban ez a mi felelősségünk volt és minden jól is működött. Ilyenkor újra és újra megpróbáljuk elmagyarázni, az igazi probléma ott van, hogy már nem az önkormányzaté az iskola, és a főútnak sem mi vagyunk a fenntartói, hiába szeretnénk évek óta önkormányzati kezelésbe venni. Próbálunk a városban élő emberekért dolgozni, de nehéz azzal megbirkózni, hogy a kormány évente több mint négymilliárd forintot von el törvénytelenül tőlünk, a budaörsi polgároktól, amit fontos fejlesztésekre fordíthatnánk. Nagyon nehéz úgy táncolni, hogy közben ütnek, vernek és még össze is kötöznek.

A jelenlegi hatalom számára minden autonómia ellenszenves. Szeretik megmondani, ki a jó magyar, kiket lehet ellenségként megbélyegezni, legyen az hajléktalan, nekik nem tetsző politikai-, ideológiai- vagy szexuális irányultságú ember. Bárki bármit mond, a Sorosozás nem is nagyon burkolt antiszemitizmus. És mint „tudjuk”, sokuk szerint csak az a magyar, aki a Fideszre szavaz. Számtalan társadalmi csoportot megsértett már a jelenlegi vezetés, éppen ezért vagyok azon megdöbbenve, hogy ez még mindig nem vezetett el oda, hogy az emberek fellázadjanak.

Mélységesen egyetértek abban Márki-Zay Péterrel, hogy kormányváltás esetén teljesen más alapokra kell helyezni az önkormányzati politizálást. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi ellenzék hatalomra jutása után még a jelenlegi kormánypárti polgármesterek is jobban fognak járni. Nem kell többé megalázkodniuk, egy uram-bátyám rendszerben politikai feladatokat végrehajtaniuk, hanem egyszerűen, kiszámíthatóan működhetnek. Mindig elmondom, ha a jelenlegi ellenzék kerül hatalomra, nem fogunk revansot venni. Tiszta, átlátható, tisztességes önkormányzati rendszert szeretnénk.

A fővárosi agglomerációban élők közül sokan panaszkodnak, a nyugalom miatt költöztek ki a nyüzsgésből, de mára sok kisebb település túlépült és ez az ország más régióiban is tapasztalható.

Önmagában az egy jó dolog, ha egy önkormányzat meghatározhatja a szabályozási tervében, mit és hogyan lehet megépíteni a településen. Azonban közben azt látjuk, hogy a kormány különböző törvénymódosításokkal, rendeletekkel, megszüntette a kontrollt jelentő építéshatósági eljárást. Ma már a szomszéd sem láthat bele abba, mi épül a közvetlen közelében, az önkormányzatról nem is beszélve. Elvileg vannak szigorú korlátozások, de gyakorlatilag szinte mindenki azt épít és úgy, ahogy csak akar, mert nincs olyan szerv, amely ezt ellenőrizné. Az elmúlt néhány évben több mint száz esetben jeleztük a kormányhivatalnak – ami ellátja az építésfelügyeleti feladatokat – azokat a szabálytalanságokat, melyeket észleltünk. Összesen három-négy esetben kaptunk visszajelzést, de arról nem vagyok meggyőződve, hogy konkrét intézkedések is történtek volna.

A testületi üléseken a kormánypárti önkormányzati képviselők rendszeresen azzal vádolnak minket, miért nem tartatjuk be a települési rendezési tervet. Minden ilyen alkalommal elmondjuk, számtalan esetben elmentünk már egészen a falig, többet tenni nem tudunk. Ha nincs eszközünk arra, hogy az engedélyezési eljárásban szerepünk legyen, vagy az építkezés elindulása után a felügyelet vonalán bármit tehessünk, akkor mit érünk a területrendezési szabályozásunkkal?

Nem a kormányzati irodákban kell megoldani a kistelepüléseken élők problémáját. Fotó: Bánkuti AndrásNem a kormányzati irodákban kell megoldani a kistelepüléseken élők problémáját. Fotó: Bánkuti András

Kormányváltás esetén mit tenne a jelenlegi ellenzék, hogy az önkormányzatok jobban érezzék magukat?

A közvéleménykutatások azt mutatják, hogy a nagyobb városokban, olyan közösségekben, ahol az emberek nem csupán egyoldalú információkhoz jutnak, ott nagyon rosszul áll a Fidesz. Igazán jól csak ott szerepelnek, ahol a legnehezebb sorban lévő emberek élnek, akik ki vannak szolgáltatva a helyi kiskirályoknak, akik megmondják, hogy kell szavazni ahhoz, hogy megmaradjon a közmunkájuk.

Ezek a megfélemlített emberek nem látják azt át, hogy nekik lenne a legelemibb érdekük az, hogy változás történjen az országban, hogy elindulhasson az elmaradott régiók felzárkóztatása. Ez utóbbi az önkormányzati program szempontjából is egy meghatározó kérdés.

A jelenlegi kormány azt hazudja, hogy a szolidaritási hozzájárulással, illetve az iskolák államosításával éppen az elmaradott térségeket segítették, holott épp az ellenkezője történt, a társadalmi olló tovább nyílt az elmaradottak rovására. Tiszta helyzetet kell teremteni, azaz minden olyan feladatot, ami helyben jelent gondot, feladatot, vissza kell adni azoknak, akikre ez tartozik. Nem a kormányzati irodákban kell megoldani a kistelepüléseken élők problémáját, ha nem azoknak, akik testközelből látják, mi az adott település legfontosabb érdeke. A kormányzatnak viszont feladata ezen feladatok tisztességes finanszírozása. Számtalan jogosítványt vissza kell adni az önkormányzatoknak, átláthatóvá kell tenni a finanszírozásokat, kell, hogy a településeknek legyenek saját forrásaik, aminek birtokában hosszú távú fejlesztéseket tudnak tervezni. Ez mind benne van a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában, melyet Magyarország törvénnyel „szentesített”. Ezzel szemben ma az történik, hogy törvénytelenül vonnak el pénzeket az önkormányzatok saját bevételeiből. Budapest például egy fillér állami támogatást nem kap, a főváros és Budaörs tekintetében is nettó befizetésről beszélünk.

Az ellenzék programjában az is szerepel, visszaadják az iskolákat az önkormányzatoknak.

Mind a két pedagógus szakszervezet azt mondja, az iskolák államosításával nem tettek jót az oktatásnak. Azok a települések, amelyek korábban iskolafenntartóként ezt a feladatot nagyszerűen el tudták, az állami forrásokhoz kiegészítést tudtak adni, fontosnak tartották az oktatás megszervezését, ott az államosítással lerontották ezt a történetet. A mi önkormányzatunk is próbál alapítványon, ösztöndíjrendszeren keresztül programokat, a pedagógusok bérének a kiegészítését finanszírozni. Ettől még az alapkérdés az, hogy ami a KLIK feladata lenne, az iskolák épületeinek a karbantartása, felújítása nem történik meg olyan mértékben, ahogy az kellene és ekkor még finoman fogalmaztam. Azokon a településeken, ahol korábban is elmaradott helyzetben voltak az iskolák, semmi nem változott. Ide kellene jóval több forrást biztosítani. Jelenleg több mint nyolcszáz településen nincs iskola. Nem tartósítani kell a kilátástalan helyzetet, ami nem ad kitörési lehetőséget a fiataloknak.

Az iskolák üzemeltetését azok kezébe kell adni, akik korábban is gondos és jó gazdái voltak ezeknek az intézményeknek. Fotó: Bánkuti AndrásAz iskolák üzemeltetését azok kezébe kell adni, akik korábban is gondos és jó gazdái voltak ezeknek az intézményeknek. Fotó: Bánkuti András

Azt mondom, azon településeken, ahol működik egy körzetközponti intézmény, ahol felkészült pedagógusokkal nagyon jó színvonalú oktatás folyik, ezt többletforrásokkal meg kell erősíteni, és ez ad lehetőséget arra, hogy azok a települések élő gyerekek is megfelelő szintű oktatáshoz jussanak, ahol nincs iskola. Meg kell szüntetni a Klebelsberg Központot és az iskolák üzemeltetését azok kezébe kell adni, akik korábban is gondos és jó gazdái voltak ezeknek az intézményeknek. És persze tisztességes pedagógusbérek kellenek, melyet törvény garantál.

A jelenlegi ellenzék választási győzelme után vállalna kormányzati szerepet?

Ez meg sem fordult a fejemben. Korábban többen megkerestek, hogy ebben a körzetben legyek az országgyűlési képviselőjelöltjük. Mindenkinek határozottan elmondtam, nincsenek nagypolitikai ambícióim.  A körzet ellenzéki képviselőjelöltjét, Szél Bernadettet egyrészt kedvelem, nagyon jól tudtunk az elmúlt időszakban együtt dolgozni, meggyőződésem, hogy ez akkor tovább fog folytatódni, sőt erősödni, ha most megnyerve a körzetet, közvetlenül kerül be a Parlamentbe. Nagyon nehéz helyzetbe kerülnék akkor, ha az ellenzék győzelme esetén a kormányzati struktúra felállításakor felmerülne a nevem. Annyira szeretem ezt a várost és ezt a munkát, hogy alapvetően önkormányzati politikusként szeretnék a jövőben is dolgozni Budaörsért.

Többször hangoztatta, ellenzéki győzelem esetén javasolná, hogy az önkormányzatok kerüljenek ki a Belügyminisztérium hatásköréből.

Az ellenzék is tökéletesen egyetért ebben, hiszen ez egy teljesen nonszensz helyzet. Egész egyszerűen nevetséges, hogy egy olyan rendvédelmi, rendészeti, közbiztonsági hatáskörökkel bíró szervezethez tartoznak az önkormányzatok, amelyeknek a polgárok alapvető ellátása a feladatuk. Egy önálló önkormányzati és területfejlesztési minisztérium felállítása a célunk. Ki kell építeni az intézményesített és rendszeres együttműködést a kormányzat és az önkormányzati szövetségek között. A helyben élőkkel együtt kell kialakítani a regionális fejlesztési terveket és megteremteni az ehhez szükséges forrásokat.

Haladéktalanul meg kell kezdeni az elmaradott régiók valódi és érdemi felzárkóztatását. A jövőben ne lehessen a Parlament elé vinni egyetlen, az önkormányzatokat érintő ügyet úgy, hogy azzal kapcsolatban az érintettekkel nem történt érdemi egyeztetés.

Mekkora könnyebbséget jelent az önkormányzatoknak az, hogy most már önállóan pályázhatnak uniós forrásokra?

Ez egy nagyon fontos lépés volt az önkormányzatok életében. Sajnos nem véletlenül alakult így, mint ahogy az sem volt véletlen, hogy kik kezdeményezték ezt. Jávor Benedek és Karácsony Gergely nagyon határozott képviselői voltak ennek az ügynek. Az Európai Unióban nem voltak arra felkészülve, hogy a csatlakozás után Magyarországon ilyen állapotok alakulnak ki. Azt Brüsszelben nagyon jól és pontosan látják, miként használják fel hazánkban az európai polgárok pénzeit, gyakran nem azok a célok valósulnak meg, amelyek miatt ezeket a pénzeket az uniótól kapja az ország. Ezért is fontos, hogy azok az  önkormányzatok közvetlenül is részesülhessenek fejlesztési támogatásokban, amelyek a kormánytól gyalázatos módon, az indokoltság ellenére nem kapnak uniós forrásokat.

Mondok egy egyszerű példát. Nagyon szeretem Budakeszit, sok barátom él ott. Megkeresett a kormánypárti polgármesterük egy javaslattal, kössük össze a két települést egy kerékpárúttal, ami rajtunk keresztül becsatlakozna a Budapestet és a Balatont összekötő kerékpárútba. Rögtön rábólintottam, ez egy remek ötlet, ebből mindenki csak profitálhat, pályázzunk együtt, csináljuk meg. El is készült Budakeszitől a kerékpárút Budaörs határáig, és ott a semmibe vezet, mert Budakeszi megkapta a támogatást, mi pedig nem. Meggyőződéssel vallom, az emberek kárára nem szabad pártpolitikát csinálni. Ezért szoktam azt mondani, hogy korányváltás esetén jobban fognak járni az akkori ellenzéki önkormányzatok, mert akkor ilyen esetek többé nem fordulhatnak elő, mert alapvetően a célok a fontosak, nem pedig az ideológiai hovatartozás. 

Nem akarunk kormányváltás esetén erőből politizálni. Mindent meg fogok tenni a magam részéről azért, hogy európai mintájú partneri együttműködés jöjjön létre a kormány és az önkormányzatok között.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.