<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

A negyedik hullám komolyságát mutatja, hogy Dr. Zacher Gábor toxikológus, Dr. Jakab Ferenc virológus és Dr. Szekanecz Zoltán immunológus ült le a Facebook kamerája elé, hogy az aktuális járványhelyzetről, a harmadik oltásról, az oltásellenesekről, valamint arról beszélgessen, hogyan vélekednek a gyermekek beoltásáról. 

Az élő beszélgetést a KOVIDŐK, két nemzetközileg elismert szegedi kutatója – dr. Horváth Péter informatikus és dr. Kintses Bálint biológus – nevével fémjelzett, hiteles és független tájékoztató csatorna szervezte, és hat fontos témakört fogtak át.

Kit érint a negyedik hullám és hogyan védekezzünk ellene?

„Mindenkit érint a negyedik hullám, oltatlanokat oltottakat egyaránt, köztük egyre fiatalabbak. De míg az oltottakat nagy számban védi meg a súlyos tünetektől a fertőzés, addig az oltatlanoknál a delta vírusnak köszönhetően villámgyorsan alakulnak ki a tünetek. Tehát elősosorban az oltatlanok vannak veszélyben, és őszintén szólva a kezdeti nagy felfutás után a 60 százalékos átoltottságra nem lehetünk büszkék” – jelentette ki Zacher Gábor toxikológus, a Hatvani Kórház munkatársa.

A szakértők szerint elképzelhető, hogy a negyedik hullám lesz olyan erős, mint a harmadik volt. Fotó: mforA szakértők szerint elképzelhető, hogy a negyedik hullám lesz olyan erős, mint a harmadik volt. Fotó: mfor

Azt is hozzátette: mivel hivatalos adatok nincsenek, saját tapasztalatai és kollégái kommunikációjára alapozva 7-8 oltatlanra jut egy oltott az enyhe tünetektől szenvedő betegeknél. A súlyosabb betegeknél ez még inkább eltolódik az oltatlanok irányába, és a lélegeztetőgépre kerülőknél is hasonló az arány.

Mint mondja, a számok nem hazudnak, ezért minden plakátnál fontosabbak lehetnének.

Dr. Szekanecz Zoltán professzor, belgyógyász, immunológus szerint az emelkedő fertőzöttségi számok mellett jóval fontosabb, hogy hányan vannak a kórházban és a lélegeztetőgépeken. Bár jobban terjed a delta, elkent tüneteket okoz, ezért nehéz felismerni főleg a közelgő influenzaszezon miatt. De a rizikócsoportokat (idősek, immunbetegek, krónikus betegek, szervátültetettek) jobban ki vannak téve a fertőzésnek. Ezért a védekezés három pillérének – az oltásnak, a maszknak és a tesztelésnek – együtt kéne mindig működnie.

„Két hete optimista voltam, hogy relatíve jól megússzuk, de a mai számokat nézve már kevésbé. A szeptembertől decemberig tartó időszak meg fogja mutatni, mi lesz a negyedik hullám végkicsengése Magyarországon. Nem tudjuk előre a végét, hiszen nem volt még olyan időszak, amikor 63-64 százalékos átoltottságú a lakosság. Nem lehet megjósolni a csúcsot sem, egy a biztos: az oltás nem a vírus ellen véd, hanem a súlyos állapot ellen, ezért fontos, hogy azok is felvegyék, akik eddig nem tették” – mondta Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője sokat sejtetően hozzátette: járványügyi intézkedések biztos, hogy még lesznek és kellenek is.

Az oltás ellenére miért nem változik a járványgörbe?

Jakab Ferenc a deltavírus 5-6-szor magasabb terjedési rátáját említi indokként, míg Zacher Gábor keményebben fogalmaz:

„Valami nem működik jól, például az említett párhuzamos intézkedések. A járvány szakmai probléma, és csak sokadlagosan politikai. Ezért úgy látom, a negyedik hullám bírhat akkora taréjjal, mint a harmadik hullám, amiben akár bele is rottyanhat az ellátórendszer és az ország. A 1 millió lakosra vonatkoztatott halálesetek számát tekintve egyébként még mindig az előkelő ötödik (!) helyet foglaljuk el, amiről a hivatalos kommunikáció nemigen beszél.”

Most készül egyébként egy hiánytpótló háziorvosi ajánlás, mikor, mi a teendő. Ez eddig hiányzott, pedig igen sok minden az első kommunikációnál dőlhet el.

Harmadik oltás: kinek ajánlják?

„Mindig azt mondom, tartsd szárazon a puskaport és magasan az antitestszintedet” mondja a humort sem nélkülözve Jakab professzor, hangsúlyozva azt is, hogy senki nem dőlhet hátra, aki fél éve kapta meg az oltást, mert az ismétlő oltások elengedhetetlenek a szervezet számára. A vakcina hatékonysága havonta feleződik, 3-4 hónap után pedig drasztikusan lecsökken az antitest szám. Amíg a vírus erősen cirkulál, addig az immunredszer ébrentartására szükség van a harmadik oltásra kortól, nemtől függetlenül.

Dr. Szekanecz Zoltán, a Debreceni Egyetemi tanára szerint is mindenki oltassa be magát, főleg, ha a vakcina után sincs sejtes immunválasza, mint például a kínai oltás után. Véleménye szerint szinte mindenkinek mRns-féle vakcinát kéne kapnia harmadiknak.

„Azt látom, hogy a harmadik oltást minél tovább bonyolítjuk, annál átláthatatlanabb. Én is azt javaslom, hogy mindenki vegye fel. Szerintem is tökéletesek harmadiknak az mRns-vakcinák, én a két Pfizerre kaptam Janssent. Egy biztos: folyamatosan magyarázzuk el, hogy az oltás utáni reakciókat ne oltási szövődményként kezeljük, hanem enyhe mellékhatásként” – mondja Zacher Gábor.

Jakab Ferenc viszont egy vadonatúj dologra hívja fel a figyelmet:

„Nem érdemes méretni antitest-számot oltás előtt. Mert alacsony lehet, de túl magas nincs, tehát semmi rosszat nem teszünk vele. A harmadik oltásoknál viszont egy aranyszabály van, vektoros után vektorost nem szabad adni”.

(Gulyás Gergely miniszternek akkor már mindegy, hiszen múltkor a Kormányinfón azt mondta, Szputnyikra kapott Janssent).  

Dr. Szekanecz Zoltán szerint sincs felső határa az antitest szintnek, azaz a védettség fokának. Arra viszont figyelmeztet, hogy egyetlen esetben nem ajánlott oltani, ha a vakcina beadása a fertőzéssel kombinálódna.  

Mivel lehet meggyőzni az oltáselleneseket?

„Ismerem a vakcinák összetételét, véleményem szerint nincs hosszútávú mellékhatása. De például, ha kap valaki a magas vérnyomására egy új tablettát, miért nem kérdezi meg, hogy 20 év múlva lesz-e mellékhatása? Miért csak a vakcináknál létező dolog ez? Jelenleg olyan helyzet van a világban, amit most kell megoldani, mégpedig vakcinákkal” – jelenti ki Jakab Ferenc.

Doktor Zacher osztja a véleményt, számtalan olyan hatóanyag létezik, amely miatt 1-2 év után töröltek egy-egy gyógyszert.

„Ez a hiszti az oltóanyagokkal szemben azért furcsa, mert a tegnap kikerült gyógyszert sokan beveszik, csak a vakcinát utasítja el. Az ilyen elutasító emberek olyanok, mintha galambokkal akarnék sakkozni. Feldöntik a bábukat, és még oda is …..”

Merre tart a poszt-Covid?

A toxikológus azt tapasztalja, hogy az alvászavarok, rémálmok viszonylag jól rendezhetőek, de a memóriazavar megmaradhat, és a szag- és ízérzékelés kiesése is hosszan érződhet. A kardiális problémákra, például szívritmuszavarra panaszkodók problémája is jól karbantarthatóak. Viszont a tüdőkárosodásokkal nem igazán tudnak mit tenni, főleg a tartósan gépi lélegeztetésre szorultaknál alakulhat ki csökkent légzéssel járó krónikus állapot.

„De a második oltás utáni poszt-Covidról még a szakirodalom sem igen nyilatkozik” – teszi hozzá.

Dr. Szekanecz Zoltán szerint főleg a súlyosabban zajló fertőzéseknél vagy krónikus betegeknél marad hátra poszt-Covid állapot. A betegek 30 százaléka 6 hónapig szenved tőle. Az biztos, hogy előbb-utóbb önálló betegséggé válik. 

Ajánlják-e a gyermekek beoltását?

Jakab Ferenc igen kényes kérdésnek tartja, de a szubjektív véleménye szerint egyértelműen fontos a gyermek oltása is. Pláne most, amikor az a nemzetközi tapasztalat, hogy a gyerekeket a delta vírus eléggé megtépázza, s ez várható Magyarországon is.

„A gyerekek nem túl gyakran, de lehetnek betegek, és sokszor ők a tünetmentes hordozók, ezért is fontos az oltásuk. A gyógyszercégek mindig komoly klinikai gyerekvizsgálatokat végeznek különböző korcsoportokban” – mutat rá Dr. Szekanecz Zoltán.

Zacher Gábor kórházában, Hatvanban az előző hullámokban ritkaságnak számított a Covidos gyerek, de az elmúlt két hétben többen is megfordultak náluk, tehát emelkedő tendenciát mutat a gyerekek érintettsége. Ezért igenis nagy jelentősége van a gyerekek átoltottságának is. Talán november közepén nálunk is elindulhat a Pfizer-oltás a kisebb gyerekeknél is.

Zárszóként pedig Jakab Ferenc így fogalmazott:

„A társadalom a kölcsönös bizalomra épül. Ha a többi szakma képviselőinek szinte mindent elhiszünk, akkor a járványügyi szakértőkkel is így kéne eljárnunk. Adassuk be az oltást és győzzük le együtt a vírust, hogy ismét normális életünk lehessen!”

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.