A recesszióba süllyedt USA-ban meg is nyerte a választásokat.
Magyarországon ugyanez a helyzet. A politikusoknak nyilvánvalóan van
ráhatásuk a gazdaságra, de sokkal kevesebb, mint maguk, vagy szavazóik
gondolják, eléggé ki vannak téve a nemzetközi ciklusoknak, amin
jottányit sem tudnak változtatni, ám ennek ellenére a választók
alapvetően az alapján ítélik meg a politikusokat, hogy van-e elég
munkahely, és nőnek-e a bérek.
Ha megnézzük a modernkori Magyarország választásainak történetét, akkor ugyanez látjuk. A mellékelt ábrán a vízszintes tengelyen az látható, hogy mekkora reálbér-növekedés történt az adott kormány alatt (praktikusan mindig a választás évétől a választás előtti év bérnövekedését néztem, hiszen a választás évének folyamatai már nem nagyon játszanak, mivel tavasszal van a választás, azaz pl. azt néztem hogy 2014-től 2017-ig mennyit nőttek a bérek), a függőlegesen pedig az, hogy listán a következő választáson hány darab szavazatot kaptak az előző választáshoz képest.
Az összefüggés teljesen egyértelmű: ha van bérnövekedés, akkor
megtartható vagy növelhető is az aktuális kormánypártra szavazók száma,
ha csökkennek a bérek, akkor viszont elpártolnak tőlük a szavazóik Mivel
a 2014-17 közötti időszakban igen magas bérnövekedés volt, így nem
csoda, hogy a Fidesz szavazóinak száma nőtt. Ezért írtam már korábban
is, hogy ilyen bérnövekedés mellett nagyon el kell rontani valamit, hogy
egy kormány megbukjon.Sőt, mivel a következő 2-3 évben valószínűleg
további gyors bérnövekedés lesz, ezért valószínűleg a kormánypárt
népszerűsége magas marad.
(Még egy megjegyzés: a 2010-es érték valószínűleg azért illeszkedik
kevésbé, mert a lakosság jelentős részének volt svájci frank hitele,
amelynek a törlesztője extrém módon megugrott, ami ahhoz vezetett, hogy a
valójában elkölthető jövedelmük sokkal jobban zsugorodott, mint az a
reálbérmutatóból következne. Számukra az infláció sokkal nagyobb volt
mint a hivatalos, és a reálbér csökkenése is sokkal nagyobb volt emiatt,
tehát valószínűleg az "érzékelt" reálbércsökkenés nem a valóságnak
megfelelő 6% volt, hanem jóval nagyobb, 10-20%, és így már az
illeszkedés is sokkal jobb lenne. Ez rámutat arra, hogy lehetne ezt a
"modellt" sokkal jobban javítani, belevenni a munkanélküliség, a
hiteltörlesztők, az elkölthető jövedelem és egy sor gazdasági mutató
változását, amivel valószínűleg majdnem tökéletes illeszkedést lehetne
elérni, de szerintem minél egyszerűbb, annál jobb, és ez is rámutat a
lényegre: a gazdaság az, ami számít.)
