Az orosz-ukrán gázvitában továbbra is főleg a sajtó útján folyik az alkudozás, de több európai ország - az orosz hírügynökség szerint Magyarország, Lengyelország, Románia és a balti államok - az érkező gáz mennyiségének csökkenését jelentette, amiért Moszkva Kijevet vádolja, miközben Ukrajnában azt hangsúlyozzák, hogy nem vesznek le a tranzitból.
Ezalatt mindkét fél igyekszik maga mellé állítani az Európai Uniót: Ukrajna pénteken küldöttséget menesztett az EU soros elnöki tisztségét betöltő Csehországba, s a delegáció állítólag szombaton Berlinben folytat megbeszéléseket, Moszkva viszont az Európai Parlament rendkívüli ülésének összehívását javasolta pénteken, s nem hivatalos közlés szerint a GazpromExport vezérigazgatója szombaton Prágába utazik.
Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese pénteken az ITAR-TASZSZ közlése szerint felhívta a balkáni államokat, hogy tegyék meg az Ukrajna által is aláírt és ratifikált Európai Energetikai Charta keretében rendelkezésükre álló jogi lépéseket a helyzet eszkalálódásának megakadályozására.
Ukrajna pénteken nem erősítette meg a Gazprom által jelzett tranzitmennyiséget, ezért az orosz monopólium Szergej Kuprijanov szóvivő közlése szerint megnövelte a vezetékbe pumpált gáz mennyiségét. (A Gazprom szerint eredetileg 303 millió köbmétert küldtek, de Kijev csak 296,2 millió köbmétert erősített meg, ami szombaton is kieséseket jelenthet a vásárlóknál. A Gazprom egyéb vezetékeken pótolni próbálja a hiányzó mennyiséget, de hangsúlyozta, hogy e vezetékek kapacitása korlátozott.)
Kuprijanov kijelentette: "Az ukrán fél nyíltan beismeri, hogy lopja a gázt". Kijev arra hivatkozik, hogy a meglévő, 2011-ig érvényes tranzitszerződés keretjellegű, technikai részleteket nem tartalmaz, mivel ezeket rendszerint az éves kiegészítő megállapodásokban rögzítik, ilyen megállapodás 2009-re pedig még nincs.
A vita a gáz ára és a tranzitdíj körül zajlik: a Gazprom a 2008-ban fizetett 179,5 dollár után idén 250 dolláros kedvezményes árat szabott a piaci árakra való áttérés jegyében, de az ukrán importőr Naftohaz 235 rubelt ajánl ezer köbméterenként. Ezzel szemben Viktor Juscsenko ukrán elnök 204-210 dollárt tartana elfogadhatónak, továbbá a Gazprom 1,7 dollárt fizetne tranzitdíjként (a tavalyi 1 dollár után), Ukrajna viszont 1,8 dollárt követel. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója azzal fenyegetőzött, hogy ha nincs szerződés, piaci áron, vagyis mintegy 419 dollárért fogják idén adni Ukrajnának a gázt.
December végén a viszály a több mint kétmilliárd dolláros ukrán gázadósság miatt tört ki, de Kijev állítása szerint december 31-én a teljes összeget átutalta, ezzel szemben az orosz fél szerint 614 millió dollárral kevesebb érkezett meg, s a Gazprom szerint a teljes adósság megfizetése híján nem is jöhet létre a 2009-re szóló új szerződés. (Ukrajna nem akarja kifizetni a felszámolt, közel 500 millió dolláros késedelmi díjat, s ezt a követelést jogi úton szándékozik megtámadni.)
Ukrajnában nincs hiány gázból, de ezt az illetékesek azzal indokolják, hogy az ország a fűtési szezon végéig, vagyis április 30-ig elegendő tartalékkal rendelkezik.
Megoldásra egyelőre nincs kilátás, de az ukrán fél továbbra is hangoztatja, hogy az ortodox karácsonyra - január 7-re - meg lehet kötni a szerződést. A földgáz ára rendkívül fontos tényező az ukrán gazdaság számára, mivel számos iparág nyereségességét befolyásolja. Emellett azonban az ismétlődő viszály hátterében Viktor Juscsenko és Julija Timosenko kormányfő örökös harca is meghúzódik, amennyiben mindkettő magának szeretné betudni a probléma megoldását, hogy ezzel is növelje népszerűségét.
