A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és az Agrárgazdasági Kutató Intézet bor fogyasztói szokásokról készült felmérése szerint a legtöbben - a megkérdezettek 60 százaléka - 1000 forintnál is kevesebb ad egy üveg borért. Ha azonban nem saját fogyasztásra, hanem ajándékba vásároljuk a bort, hajlandóan vagyunk többet is kiadni érte. Még az amúgy 1000 forintnál kevesebbet költők is akár 2000 forintot is kiadnak egy üvegért.
Saját vásárlás esetén egyébként a válaszadók 28 százaléka 1000 forintnál többet, de 2000-nél kevesebbet ad egy üvegért, 10 százalékuk pedig hajlandó 2000-5000 forint közötti összeget is kiadni.
Mi alapján választunk?
A felmérés rávilágított arra, hogy a megkérdezettek 22 százaléka jellemzően nem szokta elolvasni az üvegek címkéjén szereplő információkat. Ez annyira talán nem is megdöbbentő, ha figyelembe vesszük, hogy a megkérdezettek 46 százaléka úgynevezett "nem tudatos" borfogyasztó. 38 százalék vallotta magát igényes borfogyasztónak, 16 százalék pedig borszakértőnek.
A többség, tehát a nem tudatos borfogyasztók esetében elsősorban a fajta választás dominálja a vásárlást, ezt követi az ár, és csak ezt követi a borvidék, illetve a termelő beazonosítása. Ezzel szemben a borszakértő fogyasztók elsősorban a termőhely alapján választanak bort maguknak, amit a fajta jelleg, pincészet követ és csak az utolsó szempont a döntés során a bor ára.
Melyik régió a legismertebb?
A felmérés eredményei szerint nem sokan tudnak kiigazodni a borvidékek és borrégiók között, hiszen a megkérdezetteknek mindössze 8,6 százalék vallotta ezt magáról. A 22 borvidék ismereteivel kapcsolatban kiderül, hogy 40 százalék nem tudja a pontos számot, közel 25 százalék szerint 32 borvidék van hazánkban.
Amikor spontán kellett ilyen területeket megnevezni, a legtöbben 5 régiót tudtak megemlíteni:
- Tokaj
- Eger
- Villány
- Badacsony
- Szekszárd
mfor.hu
