Bírálta egyúttal az Európai Uniót, amiért az azon fáradozik, hogy akadályozza az orosz gázellátók terjeszkedését az uniós piacokon. Mint mondta, aggódnak az uniós "protekcionista tendenciák" miatt, és mivel nem a Gazprom az egyetlen cég hasonló aggályokkal, össze fogják hangolni ez elleni fellépésüket más vállalatokkal.
A sajtótájékoztatón a Gazprom vezetői hangoztatták, hogy folytatják a 2013-ra üzemképesre tervezett Déli Áramlat tervezését és előkészítését. Miller megerősítette, hogy Szlovéniával és Ausztriával is megkezdődtek a tárgyalások arról, hogyan kapcsolódhatnak a beruházásba, amellyel 2015-re az európai gázszükséglet többletének 15 százalékát tervezik fedezni.
Az EU-tagállamok közül Görögország, Bulgária és Magyarország már megállapodást írt alá Oroszországgal a részvételről. A február 28-án kötött egyezmény értelmében (15 év alatt várhatóan mintegy 700 millió eurós beruházással) növelik a magyar gázkészletezési lehetőségeket és az ellátás biztonságát.
A Déli Áramlat a tenger alatti szakasszal együtt mintegy 900 kilométer hosszú vezeték lesz, építését - amelynek költségigényét tízmilliárd eurós nagyságrendűre teszik - jövőre kezdik. Éves kapacitása meghaladja majd a 31 milliárd köbmétert. Megvalósítása révén a vállalatvezetés szerint mintegy harmadával (több mint 30 százalékra) emelhetik az EU részesedését az orosz gázexportból.
Az orosz cégvezetők jelezték, hogy nincs kifogásuk az ellátás diverzifikálására, többágúsítására tett uniós kísérletek ellen, de az önmagában még nem oldja meg az egyre növekvő gázszükségletek kielégítésének problémáját. "Elméleti számításokra" hivatkozva tévesnek minősítették azt a brüsszeli elméletet is, hogy a diverzifikálás lenyomja az árakat az ágazatban. Elismerték viszont, hogy Európában több új vezetékre lesz szükség a jövő évtized végéig várt évi 70-100 milliárd köbméteres többletgázigény kielégítéséhez.
A sajtót is kiosztotta Miller
Miller azt is paradoxnak nevezte, hogy Brüsszel a gázpiacon elsősorban a fogadó oldalt próbálja versenyeztetni, nem pedig az ellátókét. Társaival együtt cáfolta, hogy cégét politikai megfontolások vezetnék uniós terjeszkedésében. Bírálták egyúttal a médiát is, mert az szerintük nem kezeli egyenlően cégüket az uniós vállalatokkal.
Az orosz gázvezeték építése a tranzitországokban jelentős gazdasági előnyökkel jár a pluszellátás mellett: munkahelyeket teremt, növeli a befektetéseket az infrastruktúrába, és tranzitjövedelmet eredményez - érvel a Gazprom.
Miller, valamint helyettese, Alekszandr Medvegyev Deauville-ben külön hangsúlyt fektetett arra a törekvésre, amellyel a Gazprom szélesíteni igyekszik tevékenységét egyebek között a folyékony gáz és a kőolaj szektorára is - utóbbiban 2020-ra ötszörös kitermelésnövelést terveznek.
Megerősítették a cég vezetői, hogy az orosz energiaóriás új piacokat is keres Európa mellett Ázsia középső és keleti részein, illetve Észak-Amerikában is. Nemrégiben írtak alá kanadai cégekkel megállapodást egy ottani gázterminál üzemeltetéséről - emlékeztetett Vitalij Vasziljev, a nemzetközi tevékenységért felelős részleg vezetője.
Fontos törekvés újabb tartalékok feltárása is. A következő évtized végére fő forrássá válhatnak az Északi-sarkkör térségében fekvő új mezők. A Gazprom, amely jelenleg a világ ismert gáztartalékának 20 százaléka fölött rendelkezik, tavaly évi 548,5 milliárd köbmétert termelt, de 2020-ra már 670 milliárddal számol.
Miller szerint hét-tíz éven belül a Gazprom lehet a világ legnagyobb vállalata tőkeerősség szempontjából is, tőkéje elérheti az ezermilliárd dollárt. Miller, Medvegyev és a stratégiai tervezésért felelős Vlada Ruszakova kifejtették, hogy a cég törekvései között kiemelt helyen szerepel a hosszú távú szerződések kötése, a kiszámítható árpolitika és az, hogy a vezetékek építésébe vonják be a fogadó országokat is.
