Az adózás szerepe egy zöldebb gazdaságért című konferencián - közel 500 szakértő és más résztvevő előtt - a magyar biztos kiemelte: az éghajlatváltozás a legkomolyabb közép- és hosszú távú kihívás, amely az emberiség jövőjét fenyegeti.
Emlékeztetett, hogy az EU ambiciózus célokat tűzött ki a káros klímaváltozás ellen folytatott fellépésben, és végső célja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság, valamint a környezettudatos társadalom megteremtése. Hozzátette: az unió kezdettől fogva igyekszik vezető szerepet játszani abban, hogy a világ összehangolt választ adjon a kihívásra, de ehhez más nemzetközi szereplők hasonló erőfeszítéseire is szükség van.
Kovács László emlékeztetett: nemrégiben az unió olyan rendszert vezetett be, amelyben a legtöbb ágazat minden érintett vállalata ingyen kibocsátható alapmennyiséget kap, de a nagyobb szennyezéshez már kibocsátási kvótát kell vásárolnia.
Ez a rendszer azonban nem terjed ki a kisebb kibocsátókra, a közlekedésre és a magánháztartásokra. A bizottság egyebek között ezért vizsgálja annak lehetőségét, hogyan lehetne más piaci alapú eszközöket felhasználni a célra.
A környezetvédelmi szempontból eleve nem tökéletes energiaadózási irányelv felülvizsgálatán a témáról folytatott társadalmi és szakértői vita nyomán kezdtek el dolgozni Brüsszelben - fejtette ki a biztos.
Egyik lehetőségként azonosították az energia jövedéki adójának módosítását. Az elképzelés szerint az alapot a jövőben két részre osztanák, és az egyik rész a nettó szén-dioxid-kibocsátástól függne. Ennek a rendszernek az lenne az előnye, hogy a megújuló energiafajtáknál csökkentené az adóalapot, ami végső soron árelőnyhöz juttathatná ezeket az energiaféleségeket. Márpedig ma ezek szélesebb körű használatának egyik legfőbb akadálya a magasabb költség - mutatott rá.
A rendszer továbbá olyan átfogó keretet is biztosíthatna a környezeti szemléletű adónak, amely elejét venné az egységes belső uniós piac torzulásának. Egy másik lehetőség a szén-dioxid-kibocsátás külön adóztatása lenne. Itt azonban el kell kerülni az átfedést a már működő kvótakereskedelmi rendszerrel, illetve azt is, hogy valamely ágazat vagy szereplő kimaradjon - figyelmeztetett a biztos.
Kovács László elmondta: az uniós reformszerződésről mintegy két hónapja lebonyolított ír népszavazás előkészületei és a nemzetközi gazdasági válság érzékenyebbé tette a tagországokat és a lakosságot az adózás kérdésére, ezért a téma eddig nem kerülhetett a bizottság napirendjére. A munkáját a jövő év első hónapjaiban kezdő, új összetételű bizottságnak azonban mielőbb foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel - szögezte le a magyar biztos.
MTI/Menedzsment Fórum
