A TVE szerint egyre szaporodnak a túlfogyasztás és a "rosszfogyasztás" tünetei a mai Magyarországon:
- Évről évre több pénzt költünk el év közben és főleg karácsonykor. Azt, hogy a fogyasztás nem boldogít talán az is jelzi, hogy az elmúlt 10 évben több mint háromszorosára nőtt az antidepresszánsok használata.
- Egyre többet vásárolunk nem éppen egészséges, agyoncsomagolt, előkészített és mélyhűtött élelmiszereket: csak mélyhűtött pizzára mintegy 4 milliárd forintot költünk évente.
- Miközben a 15-24 évesek több mint harmada napi szinten dohányzik, és az államnak hatalmas költséget jelentenek a dohányzásból eredő problémák, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján a BAT Pécsi Dohánygyár nevével fémjelzett nagyelőadót avattak, mutat rá az ellentmondásokra a TVE közleménye.
- A civilek górcső alá vették a Reklámzabálók matinéját is, amely ékes bizonyíték arra, hogy a gyerekeket célba vevő reklámnyomás fokozódik. Ezzel szemben nálunk progresszívebb országokban betiltják a gyerekeknek szóló reklámozást.
- Az elmúlt 13 év alatt majdnem megháromszorozódott az ásványvizet ivók száma. Az élelmiszerfogyasztás stagnálása mellett fejenként és évente 38 literrel iszunk többet belőle, mint 12 évvel korábban. Az ásványvízforgalom növekedésével párhuzamosan évente 20-30 százalékkal nő a felhasznált műanyag palackok mennyisége; évente több mint 1,2 milliárd PET palack végzi a szemétben.
Jó jelnek veszik a tudatos vásárlók, hogy az elmúlt évben 6 százalékkal nőtt a visszaváltható csomagolású sörök piaci részesedése, s eredményes a szelektív hulladékgyűjtés is. Míg 2000-ben 15 kilogramm/fő volt a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége, ez a szám 2005-re 49,6 kilogramm/fő-re nőtt. Közel 4000 gyűjtősziget került kiépítésre 4,5 millió lakost elérve.
Egyre több bolt, étterem és szálloda dönt a fair trade, azaz méltányos kereskedelemből származó kávé és tea mellett, sőt idén ősztől már a Köztársasági Elnöki Hivatal is kizárólag fair trade teát és kávét vásárol. Ezek fogyasztásakor biztosak lehetünk abban, hogy termelésük nem a kistermelők és a természet kizsákmányolásán alapszik.
A Ne Vásárolj Semmit Nap jó alkalom arra, hogy átgondoljuk, milyen környezeti, egészségi és társadalmi hatása van vásárlói döntéseinknek, illetve milyen jogaink és eszközeink vannak a negatív hatások csökkentésére.
