A cikk ismertette a részleteket, s úgy vélte, a prágai csúcs legnagyobb diadala az volt, hogy Törökország ígéretet tett, hogy már júliusban aláírja a tranzitszerződést.
Mihail Korcsemkint, az East Europe Gas Analysis elemző cég igazgatóját idézve a Kommerszant rámutatott: a januári orosz-ukrán gázháború nyomán Európa nagy energiával aktivizálta a Nabucco vezeték előkészületeit, s az ennek következtében megelőzte a Gazprom konkurens Déli Áramlat tervét. Korcsemkin szerint a Gazprom kétszer hibázott: amikor vállalta, hogy közép-európai áron vásárolja a gázt a közép-ázsiai államoktól, s másodszor amikor az Ukrajnával fennálló viszály miatt elzárta a gázcsapot az orosz-ukrán határon. Emellett a Déli Áramlat célja nem a Gazprom jövedelmének növelése, hanem a szállítási rendszer rugalmasságának a fokozása, vagyis az Ukrajnán át áramló gáz mennyiségének csökkentése. Az Oroszországból érkező gáz versenyképessége azonban ettől nem nő, mivel Európában magas vámtételek terhelik, s a Gazpromnak mintegy 25 milliárd dollárt kell befektetnie az építkezésbe.
Valerij Nyesztyerov, a Troika Dialog befektetési társaság elemzője úgy vélte: a Déli Áramlat és a Nabucco között kemény konkurenciaharc kezdődött, amelyet tovább nehezít a gazdasági válság. A szakértő szerint hiába mondogatják az orosz vezetők, hogy Oroszország nem ellenzi a Nabuccót, a Gazpromnál a beruházások várható csökkentésére való tekintettel óhatatlanul felmerül a projektek rangsorolásának kérdése, s a monopóliumot egyebek között az Északi Áramlat finanszírozásának biztosítása körüli problémák rákényszerítik majd, hogy válasszon, és módosítsa a Déli Áramlat megvalósítására kitűzött határidőket. Oroszország már úgyis engedett Szerbiának, amely azt követelte, hogy a tervezett 10 milliárd helyett 21 milliárd köbméter gáz áramoljon át az országon, s enged még majd Olaszországnak is, amely még nem kötelezte el magát a Déli Áramlat mellett.
"Ám ha a politikai akarat erősebb lesz a gazdasági célszerűség érveinél, akkor a Déli Áramlat megvalósul" - mondta a szakértő.
Andrej Nyesztyerenko, az orosz külügyminisztérium szóvivője legutóbb csütörtökön hangoztatta, s pénteken megismételte: Moszkva nem tekinti oroszellenesnek a Nabucco tervet, s nincs kifogása ellene, ha építése elfogadható és kifizetődő azok számára, akik részt vesznek benne. A lényeg, hogy gazdasági és pénzügyi szempontból megvalósítható legyen, s hogy legyen hozzá elegendő gáz. Pénteken ehhez a minisztérium sajtóosztálya kérdésre még hozzátette: a projektben való részvétel az egyes államok szuverén joga.
(A főleg az Egyesült Államok által ösztönzött Nabucco célja a gáz forrásainak és szállítási útvonalainak diverzifikálása, s ezzel Európa energiabiztonságának fokozása. A vezeték a tervek szerint elkerüli majd Oroszországot, de jelentős részben a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságok földgázkincsére épülne, amelyet azok hosszú távú szerződésekkel eladtak Oroszországnak.)
Várhatóan egyébként péntektől számítják majd a Déli Áramlat születését: mintegy válaszként a prágai Nabucco-csúcsra a Gazprom aláírja a vegyes vállalatok megalapításáról szóló megállapodásokat a görög DESFA, a bolgár Bulgarian Energy Holding és a szerb Srbijagas vállalatokkal. Vlagyimir Putyin kormányfő pedig Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökkel tárgyal Szocsiban a kérdésről, de ez a szakértők szerint inkább afféle PR-akció, mivel Olaszország még mindig nem kötelezte el magát a Déli Áramlat mellett.
