Kovács László kifejtette: az európai közösséget rendkívül sebezhetővé teszi, hogy jelenleg a tagállamok összes energia-felhasználásának 53 százaléka származik importból, ami 2030-ig elérheti akár a 70 százalékot is amennyiben nem történik komoly változás a kérdésben.
A magyar EU-biztos szerint a megoldást egyrészt az energiabeszerzés, és -szállítás diverzifikálása jelenthetné, másrészt "sokkal helyesebb lenne megújuló energiákkal helyettesíteni a kőolajat és a földgázt".
Az EU tagállamainak minél hamarabb kompromisszumot kell kötniük a Kiotói jegyzőkönyv utáni globális klímapolitika részleteiről - mondta Kovács László, hangsúlyozva, hogy Brüsszelben már megszületett egy átfogó stratégia, amely 2020-ig 20 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, valamint ugyanakkora mértékben növelné az energiahatékonyságot és a megújuló energiák arányát.
Hozzátette: az egyetlen helyes megoldás az energiaszektor és az éghajlatváltozás kérdésének összekapcsolása.
Az eseményen szintén előadást tartó Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter kiemelte: egy hatékonyan működő, globális klímapolitika sarokpontját a jövőre hivatalba lépő amerikai adminisztráció hozzáállása jelentheti.
Amennyiben Barack Obama, az Egyesült Államok leendő elnöke képes lesz megvalósítani az általa többször felvázolt "zöld Amerika" tervét, akkor annak hatásai alól Kína, India és más fejlődő országok sem tudják majd kivonni magukat - fejtette ki.
A zöldtárca vezetője megjegyezte: Magyarország a jelenlegi 4,3 százalékról 2020-ig 15 százalékra kívánja növelni a megújuló energiaforrások arányát.
Az ország természeti adottságai rendkívül kedvezőek egyebek mellett a biomassza és biogáz felhasználására, valamint komoly lehetőségek rejlenek a szélenergiában, és a "ma még nagy lemaradásban lévő" napenergiában is - fűzte hozzá.
Szanyi Tibor (MSZP), a rendezvény levezető elnökeként elmondta: tervei szerint még a parlament jelenlegi ciklusában megszülethet egy átfogó megújuló energiaforrásokat szabályozó törvény.
