Az Európai Bizottság 2050-ig szóló távlati célkitűzési javaslatokat dolgozott ki. Az 1990-es kibocsátási értékeket alapul véve, köztes célként 2020-ig 25, 2030-ig 40, 2040-ig 60 százalékos kibocsátás-csökkentés szerepel a bizottsági javaslatban. E menetrend szerint 2050-ben elérnék a kibocsátás 80 százalékos mérséklődését az 1990-es szinthez képest.
Lengyelország, erősen szénre alapozott gazdasága miatt, túl radikálisnak tartja a javaslatokat, és vétóval élt. Az EU környezetvédelmi miniszterei legutóbbi, június 21-i tanácskozásukon ezért nem tanácsi, hanem elnökségi következtetéseket tettek közzé a kvótacsökkentésről szóló vitájukról, amelyben megerősítették kibocsátás-csökkentési célkitűzésüket.
Lengyelország pénteken fordult az Európai Bírósághoz, éppen azon a napon, amikor a lengyel kormány és az Európai Bizottság - Donald Tusk és José Manuel Barroso elnökletével - együttes ülést tartott Varsóban. Az ülést követő sajtóértekezleten a lengyel miniszterelnök jelezte is, hogy Varsó még aznap panaszt nyújt be a kibocsátás ügyében, tekintve, hogy az volt az utolsó határidő. Barroso ezt tudomásul vette, mondván, hogy az EU-ban az ilyen vitákat jogi úton szokás eldönteni.
A lengyel gazdasági minisztérium anyaga szerint - melyre a bírósági kereset épül, s melyet a PAP megszerzett - az Európai Bizottság döntése egyebek között sérti az arányosság elvét, mert a kibocsátás-csökkentési célt más, kevésbé költséges módon is el lehetne érni. Emellett a gázenergia előtérbe helyezése a szén kárára megtöri a diszkriminációmentesség uniós alapelvét, és beavatkozást jelent egy tagállam energiapolitikájába.
Az ügy minden bizonnyal terítékre kerül az EU környezetvédelmi minisztereinek július 11-12-i sopoti informális találkozóján. Andrzej Kraszewski lengyel környezetvédelmi miniszter a PAP-nak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Lengyelország a 2008-ban elfogadott 3x20-as uniós energia- és klímacsomagot tartja magára nézve kötelezőnek, amely 2020-ig 20 százalékos kibocsátás-csökkentést írt elő, és ezt Lengyelország képes is teljesíteni.
A tárcavezető mindamellett úgy vélte, hogy bár a lengyel vétót más EU-tagországok diplomatái bírálták, Varsónak az idei második félévi soros lengyel EU-elnökség idején nem lesznek problémái amiatt, hogy véleménye eltér az unió álláspontjától ebben a kérdésben.
MTI
