A közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetésével itt a lehetőség, hogy az egyetemek visszakapják saját sorsuk alakításának jogát – jelentette ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára pénteken Szegeden.
Benedek Bulcsú, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tanévnyitóján azt mondta, a kormány hisz az autonómiában. Olyan felsőoktatási rendszert szeretne, ahol kulcsfontosságú a helyi közösségek hangja, a szabad véleménynyilvánítás, ezért hárul kiemelt figyelem és felelősség a szenátusokra, a kuratóriumokra és az érdekképviseleti szervekre.
Az államtitkár kifejtette, a kuratóriumok átalakítása és az átmeneti időszak biztosítja a lehetőséget arra, hogy a kormány, a minisztérium és az egyetemek közösen megtalálhassák végleges modellt, amelyben a felsőoktatás működik majd.
A kormány olyan felsőoktatási intézményeket szeretne, amelyek gondolkodni és felelősen döntetni tanítanak, ahol a kritikai gondolkodás nem tiltott, hanem érték, ahol a tehetség kibontakozásának lehetősége nem származáshoz, családi háttérhez kötött, hanem esélyt ad mindenkinek, aki teljesíteni szeretne – hangsúlyozta Benedek Bulcsú.
Az államtitkár kitért arra, hamarosan megnyílik lehetőség arra, hogy aláírják az alapítványi fenntartású egyetemek által már elfogadott Erasmus Mobilitási Pályázatokról szóló szerződéseket. A minisztérium, a Tempus Közalapítvány, valamint az unió illetékes szervei azon dolgoznak, hogy 2026-2027-es tanévben minden magyarországi felsőoktatási hallgató, dolgozó, oktató visszakapja az Erasmusban való részvétel lehetőségét.
Benedek Bulcsú tudatta, hamarosan ismét megnyílhat az uniós finanszírozási lehetősége is az alapítványi fenntartású egyetemek előtt.
Az államtitkár egykori szegedi jogászhallgatóként kiváló felsőoktatási intézménynek nevezte az SZTE-t, és úgy fogalmazott, kevés magyar egyetem fogja át ilyen szélesen az oktatás teljes ívét, bölcsődétől akár az élethosszig tartó tanulásig, klasszikus szakoktól az ipari partnerekkel közösen kialakított képzésekig.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Rovó László rektor tanévnyitó beszédében második egyetemvezetői ciklusának eredményeit is értékelve közölte, a hallgatói létszám a 2018-as kevesebb mint 20 ezerről több mint 25 ezerre nőtt, és közülük csaknem ötezren a világ több mint száz országából érkeztek Szegedre.
A beszűkült gazdasági lehetőségek ellenére végrehajtott fejlesztések közül a professzor kiemelte a Bartók Béla Művészeti Kar és az Állam- és Jogtudományi Kar épületeinek rekonstrukcióját, a Banga Ilona Egészségtudományi Képzési Tömb kialakítását, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Petőfi-épületének felújítását.
Az egészségügy területén elkészült fejlesztések között említette a rektor az új Infektológiai Klinika átadását, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, valamint a gyermekklinika új szárnyának építését. A professzor fontos lépésnek nevezte, hogy a betegellátás egyre több területén vezetnek be robotsebészeti megoldásokat.
Rovó László az intézmény előtt álló feladatként jelölte meg a fogászati klinika épületének, a nőgyógyászati klinika műtőinek modernizálását és a Gyógyszerésztudományi Kar új épületének kialakítását.
Az SZTE az egyetemi struktúraváltáshoz rendelt, jelentősen megemelt finanszírozásának nagy részét és a kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztésére fordította – tudatta a rektor megemlítve a robotizált biobankot, és a Magyarországon egyedülálló, jelenleg a világ legjobbjának tartott krio-elektronmikroszkópiai központot.
Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, felidézte, a szenátus tagjaként a kezdetektől ellenezte a felsőoktatási modellváltást. Álláspontja szerint az oktatás állami feladat, hibás elképzelés volt az magánalapítványi fenntartásba kiszervezni.
Az alapítványi formában töltött néhány év nem volt pangás, holtidő, a fenntartó alapítvány leköszönő kuratóriumnak hála – hangsúlyozta a professzor, hozzátéve: a testület kedvező összetétele részben annak eredménye, hogy az intézmény nem állt feltett kézzel az átalakítási törekvések elé.
Az az intézményi önállóság, amelyet a kuratórium tiszteletben tartott csonka autonómia volt, az egyetemi jogok csonkítása már a 2010-es évek elején elkezdődött – jegyezte meg Szajbély Mihály, és hozzáfűzte, a kormány kész az autonómia teljes körű visszavezetésére, az akadémiai szabadság biztosítására, ezeket a törekvéseket a kuratórium igyekszik majd segíteni.
A jogszabályok a kuratóriumok feladatai között rögzítik a korábbi alapítványok működésének áttekintését. A szegedi testületnek ezen a téren nem lesz dolga, mert az előző kuratórium átlátható módon, az egyetem javára dolgozott – fogalmazott Szajbély Mihály.
(MTI)
