4p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Az olvasásban 15-16 hét, a természettudományokban 10-11 hét, matematikából pedig 9 hét lett a tanulási veszteség az általános iskola alsó tagozatos diákjainál – állapították meg friss tanulmányukban a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatói a Covidhoz kapcsolódó óvoda- és iskolabezárások rövid és hosszú távú hatásairól. 

Magyar kutatók munkája az a friss tanulmány, amely elsőként vizsgálta meg számszerűsítve a koronavírus alatti kényszerű távoktatásnak nemcsak a rövid, de a hosszú távú hatásait is. Az már ismert volt korábbi, külföldi kutatásokból, hogy a távoktatás – bár a semminél azért több, de – sokkal kevésbé hatékony, mint a jelenléti tanítás. 

Az derült ki, hogy a tanulási veszteségek halmozódnak és egymásra tevődnek. Minél hosszabb ideig tart a bezárás, és minél többször történik ez meg, annál negatívabban hat a diákok készségeire. Az adatokat mintegy 80 ezer, 1-8. osztályos tanulóktól gyűjtötték matematikából, olvasásból és a természettudományokból 2015-ben, valamint 2018-21 között, vagyis a Covid előtti és alatti időszakban is monitorizálták a diákok teljesítményét. A lezárások hatását rövid távon három hónapos utánkövetéssel, hosszú távon másfél év elteltével vizsgálták. Az eredményeket 2023 februárjában publikálták a Learning and Instruction folyóiratban.

Sok osztályterem maradt üresen - mekkora kárt okozott a kényszerű távoktatás? Fotó: Depositphotos
Sok osztályterem maradt üresen - mekkora kárt okozott a kényszerű távoktatás? Fotó: Depositphotos

Az online tanítás heteiben átlagosan fele-harmadannyi hatékonysággal lehetett haladni a tananyaggal 

A lezárások alatt az óvodások minimálisan 16 hetet töltöttek otthon (hivatalos távoktatás nélkül), az alsósok legalább 19 hét távoktatást, a felsősök pedig legalább 22 hétnyi online tanítást kaptak. Az elsősöknél az alapvető számolási készségekben mutatkozott meg a legerőteljesebben az óvodai szintű oktatás hiánya, rövid távon öt iskolai hétnek felelt meg a hátrányuk a 2020-as óvodabezárások első hulláma után (az olvasástanulásban 1 hétnyi, az érvelési készségek terén 2 hétnyi hátrányt regisztráltak). Hosszú távú negatívum, hogy a 2021-ben az iskolát kezdő elsősöknél már átlagosan 8 hét hátrány alakult ki az előző évi korlátozások következtében, tehát a bezárási idő fele, ekkor is különösen a matematikai készségeik szenvedtek csorbát.  

A tanulási veszteség az alsó tagozatosokat érintette leginkább – a legnagyobb mértékben az olvasástanulásban.

A 2-4. osztályokban hosszú távon óriási lemaradást állapítottak meg a kutatók: az olvasásban 15-16 hetet, a természettudományokban 10-11 hetet, a matematikában 9 hetet. Rövid távon 2-5 hétnyi veszteségük volt. A halmozott hátrányos hatások az alsó osztályosoknál a legszembetűnőbbek, főképp az olvasás és a természettudományos ismeretek elsajátításában, és ez akár a negyedével is növelhette a diákok már meglévő lemaradását. A felsősök némileg könnyebben átvészelték ezt az időszakot, csak az olvasás terén volt látható náluk hosszú távú lemaradás.  

A rászoruló alsósoknak olyan volt a távoktatás, mintha ott se lettek volna, semmit nem ért 

Szintén a többiekhez viszonyítva jobban lemaradtak rövid és hosszú távon is a rosszabb gazdasági és szociális helyzetű diákok, őket a szüleik valószínűleg kevésbé tudták segíteni a távoktatásra való átállásban (a teljesítményüket nem a jó helyzetűekhez képest mérték, hanem ugyanennek a csoportnak a korábbi jelenléti oktatásban tanúsított eredményeivel vetették össze). Ezek a diákok hosszú távú hatásként – 2021 őszén, a lezárások után másfél évvel mérve –, olvasásból és természettudományokból nagyobb időtartamú hátrányt szereztek, mint amennyi ideig, 19 hétig a távoktatás zajlott számukra: 23, illetve 21 hetet, és matematikából is 16 hét veszteségük volt.  A mindkét csoportba tartozó, rászoruló alsósok ennek következtében alig vagy egyáltalán nem haladtak tanulmányaikkal, amikor otthonról kellett tanulniuk, és hátrányuk hosszú távon, másfél év múltán egyre csak nőtt.

Számukra a távoktatás olyan volt, mintha egyáltalán nem tanítottak volna vagy tanítási szünetet rendeltek volna el. 

A felhalmozott tanulási veszteség kompenzálására megoldást nyújthatnak az iskolai nyári programok, mindemellett fontos a tanulók motiválása és a hatékony visszajelzés is, állapította meg a tanulmány. 

A kutatási eredmények a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportjának másfél évtizedes kutatás-fejlesztési projektjein alapultak, az elemzéseket a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont finanszírozási projektje támogatta.  A publikáció szerzői: Molnár Gyöngyvér, a Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, az MTA-SZTE Digitális Tanulási Technológiák Kutatócsoport vezetője, valamint Hermann Zoltán, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársa, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!