A Belügyminisztérium a 2022-es és 2023-as manipulatív kérdőívek után most ismét kérdőívet küldött ki a szülőknek, ezúttal azonban csak az elsős gyermekek szüleit kérdezik. A szülői visszajelzések összegyűjtése akár hasznos is lehetne, ha a valós problémák felmérése és megoldása lenne a cél.
A BM által összeállított kérdőív (a kérdések itt olvashatóak) azonban ismét félrevezető kérdéseket tartalmaz, és inkább a problémák szőnyeg alá söprésére és a sikerpropagandára alkalmas, mint a tényleges (például a pedagógushiánnyal kapcsolatos) szülői panaszok és a felmerülő nehézségek megismerésére.
Mint a Szülői Hang írja: a köznevelési törvény előírja az iskolák számára a mindennapos testnevelést, így a kérdés tulajdonképpen arra vonatkozik, hogy az iskola betartja-e a törvényi előírást. Természetesen az iskolák döntő többsége mindent megtesz annak érdekében, hogy megfeleljen a törvénynek, és valamilyen formában meg szokták tartani a heti 5 testnevelésórát.
Fotó: Depositphotos
A probléma inkább az hogy nem adottak ehhez a feltételek. Sokszor több osztályt zsúfolnak össze egy terembe, de van, hogy a folyosón vagy a lépcsőházban tartják a tornaórát, vagy az iskola körüli futásból áll a testnevelésóra.
A BM azonban úgy tette fel a kérdést, hogy ezek a problémák ne jelenjenek meg, sok valós problémákat a kérdőívben nem lehet jelezni. A Szülői Hang megjegyzi, hogy a törvény szerint az iskoláknak minennapos testnevelésórát kellene tartania, de a feltételek hiánya miatt sokszor ezt nem tudják megvalósítani, és csak tömbösítve, egy-egy nap dupla órát tartva tudják megtartani az testnevelésórát, míg más napokon nincs óra, a kérdés azonban úgy lett feltéve, hogy ez a probléma sem jelenik meg a válaszokban.
Aligha lehet pontos helyzetképet kapni attól a kérdéstől sem, ami arra kérdez rá, hogy a gyermek szeret-e iskolába járni, és csak igennel és nemmel lehet válaszolni.
A kérdőív rákérdez arra is, hogy a gyermek kellő figyelmet kap-e a tanítótól; ezt a kérdést szintén nem lehet elég jól megítélni egy első osztályos gyermeknél októberben, így a válaszok inkább a szülők reményeit tükrözhetik, és jóval pozitívabbak lehetnek, mintha a felsőbb évfolyamokra járók szüleit is megkérdezték volna. A többi kérdésnél is problémás lehet egyes választási lehetőségeket értelmezni.
A Szülői Hang arra is felhívja a figyelmet, hogy a Belügyminisztérium a mai napig nem tette közzé a 2022-es és 2023-as „szülői konzultációk” részletes eredményét.
A sajtóban ugyan beszámoltak az eredményekről, de ezekben a sajtómegjelenésekben a BM saját belátása szerint válogathatott az eredményekben, hogy azok pozitív képet fessenek. Vajon hogyan lehet, hogy miközben szülői közösségünkhöz ezrével érkeznek a részletes panaszjelzések a magyar közoktatásról, a BM szülői konzultációk eredményeiben mindezek a problémák nem jelennek meg? - teszik fel a kérdést a közleményben.
A Szülői Hang Közösség közérdekű adatigénylést nyújtott be, de a Belügyminisztérium megtagadta a kérdőívek részletes eredményeinek kiadását, arra hivatkozva, hogy ezek titkos döntéselőkészítő adatok. Ezt a közösség nem fogadja el, hiszen a közoktatás működéséről szóló szülői kérdőív eredményei fontos közérdekű adatok, amelyeket nem szabad eltitkolni, mivel a gyermekek és az ország jövőjéről van szó; döntéselőkészítésre hivatkozni csak konkrét döntések esetén jogszerű, de erről jelen esetben nincs szó.
"Miután a Belügyminisztérium álláspontunk szerint jogsértően tagadta meg a korábbi szülői kérdőívek teljes eredményének nyilvánosságra hozását, közösségünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz (NAIH) tett bejelentést, kezdeményeztük az ügyben a vizsgálat megindítását. A NAIH arról tájékoztatta közösségünket, hogy az ügyben bejelentésünk nyomán vizsgálatot indított, amelyben felszólította a Belügyminisztériumot, hogy adjanak választ adatigénylésünkre. A Belügyminisztérium több ízben halasztást kért, az eljárás jelenleg is folyamatban van. Reméljük, hogy a hatósági eljárás révén végül megismerhetjük a BM által eltitkolni kívánt korábbi eredményeket is" - írja a Szülői Hang.
