Mivel a 2005-ben elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2013-ban ér véget, az új szakmai vitaanyag és az új koncepció megalkotás időszerű volt. A kiindulási alapot a Nemzeti Együttműködés Programja, Az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország – egészségipar programja, az EU 2020 stratégia, valamint a szakmai szervezetek által megfogalmazott vélemények, javaslatok jelentették.
A tervezet főbb területei a versenyképességet, munkahelyteremtést, a fenntarthatóságot, hatékony érdekérvényesítést, valamint az innováción alapuló kínálatfejlesztést és a megfelelő marketing kommunikációt érintik. Az intézkedésektől a kormány a turizmus általános fellendülését, az ágazat nagyobb jövedelmezőségét várja, valamint Európa szerte elismert és kedvelt célponttá kívánja változtatni hazánkat.
Központban az egészségturizmus és a termálvíz
A fogászati turizmus az egészségipar húzóágazata, ugyanis az itt dolgozó több mint 3000 szakember évente 50-60 milliárd forintot termel, míg a hozzákapcsolódó iparágak 13-16 milliárd bevételt jelent.
Ez vezetett a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program kidolgozásához. Állami közreműködéssel és a résztvevő vállalkozók, szakemberek összefogásával a kormány elképzelései szerint megtöbbszörözhetőek az eddigi eredmények. „Az állami szerepvállalás kiterjed egyrészt az akkreditációs és minőségbiztosítási rendszer, a megfelelő jogszabályi környezet kialakítására, másrészt az állami szakmai és turisztikai szervezetekkel való közös munkára.” – olvasható a vitaanyagban.
A termálvíz hazánk egyik legfőbb kincsének számít, az erre alapozott fejlesztési stratégiának köszönhetően pedig a kormány várakozásai szerint 2015-re Európa vezető hatalma lehetünk. Ennek érdekében szükség lesz a gyógy- és wellness szolgáltatások bővítésére, melyhez kapcsolódóan település- és infrastruktúrafejlesztés is történik, a szálláshelyek bővítése és megfelelő marketingtevékenység kialakítása mellett.
1 millió munkahely
A fentiekből is adódóan a fejlesztések új munkahelyeket jelentenének az adott térségekben. A vitaanyag szerint a turizmus szektorban működő vállalkozások jelentős szerepet töltenek be a helyiek foglalkoztatottságában, ráadásul az ágazat egyaránt képes szakképzett és képzetlen rétegek alkalmazására.
Emellett az egészségipari szektorokhoz kapcsolódóan a növényházi kertészet 1500-2000 ember számára biztosítana munkalehetőséget, a gyógynövénygyűjtés 5-8000 fő alacsonyan képzett ember megélhetését jelenthetné.
Az alkalmazotti jogviszonyban lévők számának növelése mellett az önkéntes munka elismertségén is javítani szeretne a kormány, mellyel a civil lakosság nagyobb szerepvállalása valósulhatna meg.
Az idegenforgalmi bevételek visszaforgatása
A jelenlegi szabályozás szerint az önkormányzatok által beszedett IFA mértéke vendégéjszakánként legfeljebb 300 forint, vagy a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, ennek hiányában a szállásért bármilyen jogcímen fizetendő ellenérték 4 százaléka. Emellé a központi költségvetés változó összegű kiegészítést biztosít, melynek mértéke forintonként 1,5 forint. Az így beszedett összeg 5-10 milliárdot tesz ki, melyet az önkormányzatok nem turisztikai célokra is felhasználhattak, legtöbbször szociális, intézmény-fenntartási feladatokat finanszíroztak belőle. A jövőben azonban a kormány szükségesnek tartja megteremteni a jogszabályi feltételeit annak, hogy az így befolyt összeget a helyi turisztikai célokra fordítsák.
Sarkalatos pont a szálláshelyeket terhelő áfa 18 százalékos aránya is, mely az európai átlaghoz képest (14,6 százalék) lényegesen magasabb, akárcsak a vendéglátás 25 százalékos áfa-kulcsa is – az európai átlag mindössze 17 százalék. A jelentős áfa-teher komoly versenyhátrányt jelent a hazai turisztikai szektor számára, elsősorban a jövedelmezőség terén.
Specifikus turizmus
A vitaanyag szerint az egészségturizmus mellett, külön figyelmet szentelne a kormány a hivatásturizmus fejlesztését, mely elsősorban Budapest számára jelenti a legnagyobb potenciált. A marketing- és lobbitevékenységek erősítésével minél több konferencia rendezési jogát szeretnék elnyerni.
A turisztikai vonzerővel bíró rendezvények színvonalának emelkedése, a lebonyolítás, szervezés profizmusának magasabb szintre emelése szintén a stratégia részét képezik, ahogy a kulturális, öko-, lovas-, vallási, kerékpáros, vízi és falusi turizmus is mind a fejlesztendő területek közé tartozik.
Székely Sarolta
mfor.hu
