A wellness-szállodákat látogató hazai vendégkör szembetűnően megcsappant a válság hatására, a konferenciaturizmusnak pedig a cégek takarékoskodása szabott gátat, így szállodák sokasága teljesített mintegy 5-10 százalékponttal a tavalyi, átlagosan 62-66 százalékos foglaltság alatt. Ez gyakorlatilag fél házat jelentett, miközben csökkent az átlagos szobaárbevétel, valamint az egy kiadott szobára jutó árbevétel is. Még az aránylag jól teljesítő hévízi és büki hotelek is csak 5-10 százalékos emelkedést tudtak realizálni az egy szobára eső árbevételben; a szállodák túlnyomó többségében a gyenge forintárfolyam kedvező hatásait drasztikusan rontotta a kereslet visszaesése, így sok szálloda - köztük budapestiek is - 5-20 százalékos árbevétel-csökkenést könyvelhetett el.
A desztináción is nagyban múlik, hogy egy-egy szálloda a válság vesztesei közé tartozik-e - hangsúlyozza Németh. Míg a nemzetközileg is elismert gyógyfürdőhelyek szállodái a külföldi vendégeknek köszönhetően akár 75-80 százalék fölötti telítettséget is produkáltak - mint például a hévízi Carbona Hotel -, a termál- vagy gyógyvíz hiányában gyógyszállóként nem pozicionálhatók komoly visszaeséssel szembesültek. (Ebbe a kategóriába sorolhatók a visegrádi, tapolcai, mátrai szállodák, valamint számos hazai vidéki kastélyszálloda.) Egyes helyeket a konferenciaszolgáltatás túl nagy súlya sodort nehéz helyzetbe: a Budapest környéki vagy a nem kifejezetten gyógyfürdőhelyeken épült hotelekben a konferenciavendégek által eltöltött éjszakák aránya a 40-50 százalékot is elérheti. Mindazonáltal az idei ősz már némi bizakodásra is okot ad - véli Németh -, szükség van a kapcsolatápolásra, és az erre szánt pénzt a cégek igyekeznek az év vége előtt vagy a jövő év első félévében elkölteni, írja a Napi.
