A szálláshely-szolgáltatási tevékenység és az ingatlan-bérbeadás két külön tevékenység, nem keverendő össze. Fontos, hogy bármilyen szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásához engedély szükséges - olvasható az RSM DTM blogján. A szálláshely-szolgáltatói tevékenység – ideértve a falusiszálláshely-szolgáltatókat, fizetővendéglátókat is – olyan adóköteles tevékenység, amely kizárólag adószám birtokában folytatható. A szálláshely-szolgáltatást végző személy ezen gazdasági tevékenység kifejtése következtében az általános forgalmi adó (áfa) alanyává válik. Az adóköteles tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó adóhatósági bejelentkezéskor az adóalanynak döntenie kell az általános forgalmi adókötelezettséggel kapcsolatban is (általános szabályok szerint adózik vagy pedig alanyi adómentességet választ).
Költségelszámolás vagy költséghányad?
A szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó jövedelem főszabályként önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles. A jövedelem meghatározása két módszer szerint történhet. Az egyik a tételes költségelszámolás alkalmazása, a másik lehetőség a 10 százalékos költséghányad alkalmazása. A kifizetőnek nyújtott szálláshely-szolgáltatás esetén a magánszemély által számlázott bevételből a kifizető köteles adóelőleget vonni. A kifizető az adóelőleg megállapítása során a bevétel 50 százalékánál nagyobb mértékű költséget nem vehet figyelembe. (Nem kell az adóelőleget a kifizetőnek levonnia akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja, amennyiben az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.)
Tételes átalányadózás
A személyijövedelemadó (szja)-törvény lehetővé teszi a tételes átalányadózás választását is a fizetővendéglátás esetében. A tételes átalányadózást kizárólag fizetővendéglátó tevékenységet folytató olyan magánszemély választhatja, aki – nem egyéni vállalkozóként – egyéb szálláshely-szolgáltató tevékenység keretében biztosít szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. A vonatkozó kormányrendelet szerint az egyéb szálláshely szolgáltatásba a nem kizárólag szálláshelyszolgáltatás-rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak elhatárolt része tartozik. További megkötés a kormányrendelt szerint, hogy az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat lehet.
A tételes átalányadózás választásának további feltétele, hogy a tevékenységet a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő lakásában vagy üdülőházában folytatja a magánszemély. Ha a magánszemély több lakástulajdonnal vagy üdülőházzal rendelkezik, akkor csak abban az esetben választhatja a tételes átalányadózást, ha azok közül csak egyben folytat fizetővendéglátó tevékenységet.
A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint. A tételes átalányadót egyenlő részletekben, a negyedévet követő hó 12. napjáig – ideértve az utolsó negyedévet is – kell megfizetni. Az összeg kizárólag abban az esetben arányosítható, ha a magánszemély jogszerűen választotta a tételes átalányadózást, de azt követően bekövetkezett változás miatt már nem felel meg az átalányadózás feltételeinek, egyéb esetben pl. a tevékenység évközben történő kezdése esetén viszont nem. Az egészségügyi hozzájárulás éves összege 6400 forint (negyedévenként 1600 forint). A tételes átalányadózást választó fizetővendéglátók nem csak magánszemélyek részére számlázhatnak, hanem lehetőségük van munkáltatók, kifizetők részére történő számlakiállításra is – írja Héhn Miklós, az RSM DTM Hungary számviteli üzletágvezetője.
Az idegenforgalmi adóra is érdemes odafigyelni
Az idegenforgalmi adó évtizedek óta létezik, a legtöbb balatonparti településen például már a kilencvenes évek elején bevezették. Sokan azonban úgy gondolják, hogy ez kizárólag a szállodákat érinti. Pedig az idegenforgalmi adót (ifát) mindenkinek fizetnie kell, ha az önkormányzat ilyet meghatároz, és nem csak a Balaton partján. Aki nem állandó lakosként az önkormányzat "illetékességi területén" legalább egy vendégéjszakát tölt, vagyis "vendégként eltöltött, éjszakát is magában foglaló, legfeljebb huszonnégy órát", annak ifát kell fizetnie. Az állandó bejelentett lakással nem rendelkező, éjszakai szállás igénybevételével tartózkodó magánszemélyektől, illetve szállásadóiktól az adót akkor is beszedhetik az önkormányzatok, ha a szállás nyilvánvalóan ingyenes.
Az önkormányzatok egyébként érdekeltek az ifa kivetésben, így egyre több helyen élnek ezzel. A szabályok szerint ugyanis a beszedett idegenforgalmi adó minden 100 forintja után az idegenforgalmi célú kiadásokhoz további 150 forint támogatás jár az állami költségvetésből.
A törvény szerint nem kell adót fizetnie a diákoknak, a szolgálatba érkező katonáknak, rendőröknek, és a 18 év alattiaknak, de azoknak sem, akik például kórházba érkeztek az adott városba. Nem fizetnek azok a vállalkozók és embereik, akiknek van telephelye, vagy székhelye a településen, vagy akik ott ideiglenes iparűzési tevékenységet végeznek. Mentesül természetesen az üdülő tulajdonosa, vagy bérlője, és ezek Ptk-ban meghatározott hozzátartozóik. Nem kell tovább fizetnie az egyházi személynek sem, ha azért jött, hogy hitéleti tevékenységet végezzen, és az egyház tulajdonában lévő épületben alszik.
Tavaly nyáron több Balaton-parti településen ellenőrök vizsgálták a nyaralókat, és szólították fel a tulajdonosokat az adó megfizetésére. Más kérdés, hogy ennek az adónemnek a beszedése magánszemélyek esetében nem olyan egyszerű. Az ellenőr ugyanis nem csak nem hatolhat be a nyaralóba önhatalmúlag, de ha valaki például azt mondja, hogy mindenki, aki ott tartózkodik, tulajdonos, esetleg az ő közvetlen hozzátartozója azt kénytelen elhinni, tulajdoni lapot, nem kérhet.
mfor.hu
