<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A legfrissebb statisztikai kiadványból fény derült arra, hogy a minimálbér továbbra is a szegénységi küszöb alatt van. Vagyis hivatalosan (statisztikailag) is szegényeknek minősülnek.

A Központi Statisztikai Hivatal szerdai létminimumról szóló kiadványa alapján megállapítható, hogy a minimálbér nemcsak a létminimumnál, de még a szegénységi küszöbnél is kisebb jövedelmet biztosít. 2013-ban a KSH közlése szerint egy aktív felnőttre vonatkozóan a szegénységi küszöb 67 747 forint volt, ami 3,4 százalékkal magasabb a 2012-es adatnál.

2013-ban a minimálbér 98 ezer forintjából 64 190 forintot vihettek haza az érintettek, ez pedig 3557 forintal kevesebb még a szegénységi küszöbként meghatározott jövedelmi szintnél is.

Nominálisan ez a differencia egyébként 2010 óta a legalacsonyabbnak tekinthető, és a 2009 óta mutatkozó csökkenő trend mindenképpen optimizmusra ad okot a helyzet javulását illetően.

Érdekes egyébként, hogy hiába volt például 2012-ben látványos emelés a minimálbérnél, érdemi előrelépés nem történt ebben az összehasonlításban. Sőt, lényegében csak romlott a helyzet, 2010 előtt ugyanis a minimálbéresek többet vihettek haza a szegénységi küszöb szintjénél, vagyis "hivatalosan" nem hívhattuk őket szegényeknek.

1,3 millió magyar lenne szegény?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavalyi közlése szerint Magyarországon a személyi jövedelemadó bevallások alapján 1,345 millióan dolgoztak és éltek a minimálbérből, vagy annál kevesebb összegből. Ha ezt a KSH mostani adatsorához tesszük, akkor ez alapján azt mondhatnánk, hogy

1,345 millió magyar él kilátástalan szegénységben, vagyis a 2013-as foglalkoztatotti létszámnak több mint a harmada.

Ugyanakkor arról sem szabad elfeledkezni, hogy előfordulhatnak olyan esetek, amikor a hivatalosan bejelentett minimálbéres fizetésen felül a járandóság többi részét borítékban, zsebbe fizetik ki a munkaadók. Arról azonban nincsenek információk, hogy pontosan hányan is lehetnek azok, akik ilyen "trükkös" módon kapján meg a fizetésüket.

Változás 2014-ben?

A KSH statisztikája mivel még csak 2013-as adatokat közölt, ezért mi az elmúlt években mutatkozott létminimum és a szegénységi küszöb közötti differenciákból átlagot számoltunk és így becsültünk egy szegénységi küszöbértéket 2014-re vonatkozóan is, ami 68 268 forint lett, 0,8 százalékkal magasabb 2013-asnál. Mivel tavaly a nettó minimálbér 66 483 forint volt, kijelenthető, hogy a becslések szerint tavaly sem változott a helyzet: továbbra is szegénynek tekinthetők a minimálbéresek.

Ugyanakkor a különbség a minimálbér és a szegénységi küszöb között 1785 forintra mérséklődött, vagyis optimista énünket elővéve fogalmazhatuk úgyis: belátható időn belül fordul a kocka és a minimálbéresek idén vagy jövőre kikerülhetnek a "hivatalosan szegény" kategóriából.

Székely Sarolta
mfor.hu

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.