A megtakarítás többféle céllal történik, ami azt mutatja, hogy a lakosság anyagi helyzete javult. Jelentősen megugrott például a lakásfelújításra félre tevők, ahogy például a nyaralásra, utazásra spórolók száma is, derült ki ez is más adatok mellett a K&H biztos jövő indexéből. A megkérdezettek 40 százaléka pedig a nyugdíjcélra takarékoskodik.
A nyugdíjra az idő előre haladtával egyre többen takarítanak meg. A megkérdezettek szerint 150 ezer forint körüli összegre lenne szükség, hogy megéljenek nyugdíjasként. Igaz, regionálisan elég nagy a szórás, hiszen a keleti országrészben 142 ezerrel is megelégednének, míg a Pest megyében élők szerint 161 ezer forint kellene. Az elvárt összeg és a jelenleg folyósított átlagnyugdíj között viszont nem áthidalhatatlan a különbség, hiszen az ONYF által fizetett összeg 124 ezer forint. Ugyanakkor a lakosságnak a jelentős része ezt megtakarítás révén nem fogja tudni kiegészíteni, hiszen csupán az emberek negyede spórol ilyen célra.
A megkérdezettek negyede nem tudja, milyen összegű nyugdíjra számíthat. Akik nyilatkoztak, azok arra számítanak, hogy az aktív jövedelmük 50-80 százalékát kapják majd nyugdíjként, miközben a KSH által mért helyettesítési ráta 67 százalék. A fiatalabbak a pesszimistábbak, ami talán nem ok nélküli, hiszen egyes felmérések azt jelzik, hogy 2030-ig fenntartható a mostani rendszer.
Sokan a nyugdíj kapcsán úgy gondolkoznak, hogy idős korukban is dolgozni fognak, és így hidalják át a jövedelem visszaesésének a problémáját. Igaz, ezt a többség a kényszer miatt gondolja így. Aki nem takarít meg, az részben attól tart, hogy a nyugdíjrendszer nem lesz fenntartható, és a mostani formájához képest összeomlik (a 30-as korosztály 78 százaléka véli ezt). Míg sokan attól tartanak, hogy meg sem érik a nyugdíjas éveiket (34%). A nyugdíjrendszer körüli bizonytalanságot az is jelzi, hogy a döntő többség számol az alacsonyabb időskori életszínvonallal.
A megkérdezettek 40 százaléka még mindig úgy gondolja, hogy az állami nyugdíjon kívül nem számíthat majd semmilyen más megélhetési forrásra nyugdíjas korában. Ugyanakkor az is látható, hogy sokan elkezdték az öngondoskodást. Az önkéntes pénztári tagság mellett a megkérdezettek stabilan harmada tette le a voksát, ezzel párhuzamosan a nyugdíjbiztosítás folyamatosan növekszik, a három évvel korábbi 10 százalékhoz képest tavaly év végén a 17 százalék választotta az öngondoskodás ezen formáját.
Problémát jelent mindazonáltal, hogy nyugdíjcélú megtakarítással még mindig a háztartások kisebb része rendelkezik. Ráadásul, akiknek van, azoknak harmada 500 ezer forint alatti összeggel rendelkezik, viszont a tavalyi évben látványosan megugrott a magasabb, 5 millió forint feletti összeggel rendelkezők aránya (a 2016-os 3%-ról 12%-ra). Ugyanakkor az is látszik, hogy a lakosság jelentős részének nincsenek tartalékai, pedig az utóbbi években már egyre többen ismerik fel az öngondoskodás fontosságát. Ezen a téren ráadásul a 30-as korosztály is fogékonyabb.
A megkérdezettek negyede a jövedele 6-10 százalék közötti összeget tesz félre, míg az ötöde 11-15 százalék közötti részt. Forintosítva a megtakarításokat a döntő többség 10-20 ezer forint közötti összeggel számol. A takarékoskodási szándék továbbra is alacsony, hiszen akinek nincs megtakarítása, azoknak csupán 7 százaléka nyitott arra, hogy megtakarítson.
mfor.hu
