Izgalmas hónapokon van túl az olajpiac, ami az átlagfogyasztót nem feltétlen hozza lázba. Ugyanakkor, ha az energiahordozó egy-egy nagyobb megugrását követően az áremelkedés a benzinkutakon is visszaköszön, akkor már többen elkezdik keresni és magyarázni az összefüggéseket. Fontos tudni ugyanakkor azt is, hogy az olajárak ugyan befolyásolják a benzinárakat - csak közvetve, ugyanis a nyersanyag ára mellett figyelembe kell venni a finomítói árréseket is.
Ez kvázi az olaj feldolgozásával foglalkozó társaságok haszna, amely időről-időre változik. Sőt esetenként akár az is előfordul, hogy míg az olajár csökken, addig a finomítói margin növekszik, így végül az autósok számára semmiféle előnnyel nem jár az alapanyag változása. De fordított eset is előfordulhat, amikor az áremelést megússzák, mert hiába nő az olajár, a finomítói árrés csökken így kiegyenlítik egymást a változások.
Az előző év vége felé több olyan geopolitikai esemény is volt, amely során nőtt a feszültség a Közel-Keleten, ezek hatására pedig az olaj ára többször megugrott. A történések csúcspontja az volt, amikor az Egyesült Államok likvidálta az Iráni Forradalmi Gárda vezetőjét, majd néhány nappal később Irán (előre bejelentett) válaszcsapásokat hajtott végre Irak területén amerikai katonai bázisok ellen. Érdekesség, hogy az olaj ára ekkor erősen kilengett, és a szakértők már 100 dolláros szinteket vizionáltak, a benzinkutaknál viszont gyakorlatilag semmit sem lehetett ebből észrevenni.
Milyen közterhek vannak az árban?
Nem ismeretlen, de talán nem mindenki számára evidens, hogy Magyarországon akkor sem tankolhatnánk ingyen, ha netán az olajért nem kellene fizetni. Az árak ugyanis úgy képződnek, hogy az olajárra rakódik a finomítói árrés, amelyekből kialakul a termék alapára, ám ez függ a dollár-forint keresztárfolyamtól. Erre rakódik rá előbb a nagykereskedelmi árrés (ez itthon szinte minden esetben a Molnál csapódik le, mert majdnem mindenki tőle vásárol), majd a benzinkutak haszna, vagyis a kiskereskedelmi árrés. A terméket ezután még terheli az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó, mely a benzin esetében fix 120 forint literenként, a gázolajnál fix 110,35 forint /liter. (Az összeget félévente felülvizsgálják és az olaj árfolyamának függvényében kis mértékkel lehet módosítani.) Minimális tétel az üzemanyag árában az úgynevezett kőolaj-készletezési díj, mely a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséghez kerül (az elmúlt években 1,4-3,3 forint/liter körül mozgott az értéke). A különböző díjakkal és adókkal megfejelt termékárra pedig a végén rárakódik a 27 százalékos áfa. (Így tulajdonképpen az állam a jövedéki adót is adóztatja.) Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 400 forintos benzin esetében az állam 205 forintot tesz zsebre a jövedéki adó és az áfa révén. A holtankoljak szerint jelenleg egy liter 98-as benzin átlagára 401,1 forint literenként, de van olyan kút, ahol 440,9 forintot kell fizetni. A gázolaj esetében 391,3 forint az átlagár, a csúcs pedig 442,9 forint.
Izgalmasabban alakul viszont az autósok számára a Kínában tomboló koronavírus járvány. A sajnálatos betegség miatt az ázsiai országban nagyon komoly közlekedési korlátozásokat vezettek be, számos várost karanténba zártak, így a személy- és az áruforgalom is drasztikusan visszaesett. Ez pedig az olaj piacán is gyorsan visszaköszönt, a kieső kínai igények miatt számottevően csökkent a fekete arany árfolyama. Igaz itt is láthattunk kilengéseket, hiszen volt arra példa a napokban is, hogy megugrott az árfolyam azt követően, hogy a kínai hatóságok azt jelezték, egy gyógyszerrel sikeresen kezelték a betegséget. (Más kérdés, hogy a WHO ezt nem látta bizonyítottnak.)
Rövid távon az olajpiacon az egyik kérdés, az lesz, hogy Kína bénultsága meddig tart, mikor indul majd újra az élet. Amíg a vírussal küzd az ország, addig az olajárakra ez lefele jelent nyomást. Ráadásul, ha tartós lesz az ottani gazdaság leblokkolása, akkor az a globális ellátási láncok miatt más államokra is kihathat. Az autóipar és az elektronikai gyártók nehézségeiről is írtunk a napokban, mindkét iparág képviselői azt vetítik előre, hogy ha néhány héten belül nem normalizálódik a helyzet, akkor ellátási nehézségeik lesznek, és esetleg tömegesen kell majd gyárakat leállítani. E forgatókönyv alapján pedig a nemzetközi áruforgalom is vissza fog esni. Ami a légijáratok csökkentésével párhuzamosan szintén az alacsonyabb olaj és üzemanyag felhasználás irányába mutat.
Természetesen az sem kizárt, hogy valamilyen gyógymód révén rövid időn belül normalizálódik a helyzet, ami akár hirtelen megugró kereslettel és áremelkedéssel is járhat. Igaz, erre az elemzők most kisebb esélyt látnak. A szakértők úgy becsülik, hogy a koronavírus még mindig terjed, így egy-két hónapon belül aligha lehet feloldani a korlátozásokat. Öröm az ürömben, hogy addig a magyar autósokat nem fogja komolyabb áremelkedés sújtani a benzinkutaknál - ami persze attól is függ, hogy a nagy olajkitermelő országokban nyugalom lesz, vagy újabb konfliktusok törnek ki.
