<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Egyre többen intézik online a karácsonyi ajándékvásárlást, ennek ellenére sokan nincsenek tisztában azzal, milyen jogok illetik meg őket az internetes rendelés során, és mit tehetnek, ha nem elégedettek a kifizetett termékkel – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara online felméréséből. A kitöltők fele nem tudta például, hogy az online rendelt termékekre is ugyanolyan garanciát kell vállalniuk az eladóknak, mintha egy üzletben vásárolták volna. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy nem kell búcsút mondaniuk a pénzüknek, ha a webshopot tulajdonló cég nem hajlandó visszafizetni a jogszerűen visszaküldött termék árát.

A karácsonyt megelőző időszakban nemcsak az üzletek, hanem a webshopok forgalma is megugrik, egyre többen intézik interneten az ajándékvásárlást, a járvány még rá is erősített erre a jelenségre. Online felmérésében a többi között azt vizsgálta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK), hogy tudják-e a magyarok, milyen jogok illetik meg őket az internetes vásárlás során, és milyen lehetőségeik vannak, ha az átvétel után nem elégedettek a megrendelet termékkel. Például vissza lehet-e küldeni egy kifogástalan állapotú és megfelelő méretű cipőt, ha csak annyi a baj vele, hogy nem tetszik a vásárlónak? Milyen hosszú garancia vonatkozik az online vásárolt dolgokra? És mit lehet tenni akkor, ha a webshopot tulajdonló cég nem hajlandó visszafizetni a visszaküldött termék árát?

Indoklás nélkül el lehet állni a vásárlástól

A kitöltők fele nem tudta, hogy az interneten vásárolt termékekre ugyanolyan garanciális szabályok vonatoznak, mintha boltban vásárolták volna meg. Ha 10 és 100 ezer forint között volt az ára, akkor egy évig érvényes a jótállás, 100 ezer forint felett a termék már két évig garanciális. Ha pedig az eladási ár meghaladja a 250 ezer forintot, az eladónak minimum három év garanciát kell vállalnia. Meghibásodás esetén tehát érdemes jelezni a webshopnak a problémát, amely – ha a termék nem a vásárló hibájából romlott el – köteles gondoskodni annak cseréjéről vagy javíttatásáról.

Nem kell lemondani a pénzről (Fotó: Pixabay)Nem kell lemondani a pénzről (Fotó: Pixabay)

A válaszadók egyharmada azzal sem volt tisztában, hogy internetes vásárlás esetén, a termék átvétele után 14 napig még indoklás nélkül el lehet állni a vásárlástól, a webáruház pedig köteles visszafizetni a termék árát, a vevőnek csak a visszaküldés költségét kell kifizetnie. Ennek feltétele, hogy a vásárló időben, vagyis az átvételt követő 14 napon belül jelezze szándékát a webáruháznak. A kitöltők egyharmada szintén nem tudta, hogy az elállási jog azonban nem vonatkozik minden egyes terméktípusra. Kivételt képeznek például az élelmiszerek, az egyedileg legyártott termékek, a kibontott csomagolású higiéniai termékek, a fehérneműk, a CD/DVD-k, valamint a letöltött szoftverek is. Továbbá az aukciós portálokon, apróhirdetéses oldalakon, illetve a közösségi médián keresztül, magánszemélytől vásárolt termékek esetén sem illeti meg a vevőt az elállási jog.

Van megoldás, ha nem fizet a webáruház

A felmérést kitöltőknek csak kevesebb mint fele volt tisztában azzal, mit tehet a vásárló, ha a webshopot tulajdonló cég nem hajlandó megtéríteni a jogszerűen visszaküldött termék árát. Sokan a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez fordulnának, abban a hitben, hogy a fogyasztóvédelem elrendelheti a visszafizetést. „Valójában, ha valaki nem kapja meg a megrendelt és kifizetett árut, vagy a webshopot tulajdonló cég nem akarja visszaadni a visszaküldött termék árát, akkor fizetési meghagyásos eljárással juthat leggyorsabban a pénzéhez” – hangsúlyozza dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke.

Fizetési meghagyásos eljárást bármelyik közjegyzőnél lehet kezdeményezni. Ha a vállalkozás a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem fizet, de nem is vitatja a követelést, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és azonnal végrehajthatóvá válik. Ha viszont vitatja a követelést (ellentmondással él), a vevő bíróságon érvényesítheti a követelését. A közjegyzők tapasztalatai szerint azonban a fizetési meghagyás kézhezvétele után sokan kifizetik a jogos követelést, mert el szeretnék kerülni a súlyosabb következményeket.

A kitöltők csaknem kétharmada helyesen tudta, hogy fizetési meghagyásos eljárást nemcsak magyarországi, hanem bármelyik európai uniós székhelyű vállalkozással szemben lehet kezdeményezni, kivéve Dániát. Az európai fizetési meghagyásos eljárás többek között abban különbözik a magyar fizetési meghagyásos eljárástól, hogy a közjegyző harminc napon belül vizsgálja meg a kérelmet, és kézbesíti az európai fizetési meghagyást a kötelezettnek (vállalkozásnak), illetve abban is, hogy a kötelezettnek a kézhezvételt követően nem 15 napig, hanem 30 napig van lehetősége vitatni a követelést (ellentmondással élni).

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.