Kiváló évet zártak 2025-ben is az önkéntes nyugdíjpénztárak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, nőtt a taglétszám, emelkedtek a tagdíjbevételek, szép lett a hozam, de a szektort beárnyékoló problémák tavaly sem tűntek el. Jó hír, hogy a nyugdíjpénztárak taglétszáma nem csökkent már tovább, sőt lassú növekedésnek indult. 2024 közepén volt mélyponton a taglétszám, akkor 1,069 millió pénztártagot tartottak nyilván, 2025 végén már 13,5 ezerrel többet, vagyis az új belépők száma egy ideje meghaladja a kilépőkét.
A korosztályos összetétel viszont nem javul, 2024 végén a pénztártagok 70 százaléka 45 évesnél idősebb volt, a fiatalok aránya folyamatosan csökken.
Az sem kedvez a szektornak, hogy egyre szélesebb rétegek élveznek szja-mentességet, ami miatt nem tudják kihasználni a pénztári befizetésekre járó adókedvezményt, az idén a három vagy több gyereket nevelő édesanyák mellett már a kétgyerekes 40 év alatti fiatal nők is elesnek ettől, a 25 év alattiak és a 30 évesnél fiatalabb édesanyák szintén ösztönző nélkül maradhatnak, amikor a nyugdíjpénztári megtakarításról van szó.
Pompás hozamok, növekvő díjbevétel
A már belépett tagoknak persze nem éri meg kilépni, hiszen a felvett megtakarítás után adózni kell, de az már kérdéses lehet, hogy fizessék-e tovább a tagdíjakat, ha nem tudnak igénybe venni adókedvezményt. A pénztártagok nagyjából fele egyébként sem fizet tagdíjat az MNB különféle tanulmányai szerint, kérdés, hogy ezek az intézkedések növelik-e majd az arányt.
A fizető tagság viszont komolyan veszi az öngondoskodást, és évről évre rekord összeget helyez el a számláin. Tavaly a tagok 166,5 milliárd forintot fizettek be, ezt egészítette ki az 51,2 milliárd forintos munkáltatói hozzájárulás. Az előbbi 13, az utóbbi 9,2 százalékkal haladta meg a 2024-es befizetéseket. Ezek mellett szintén rekord összegű, 22,3 milliárd forintnyi szja-visszatérítés is gyarapította a számlákat.
A befizetések mellett a hozamok is növelték az egyéni számlákat. Az MNB néhány napja tette közzé, hogy a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak (záró vagyonnal súlyozott) átlagos nettó hozama 9,04 százalék lett tavaly. A 2025. évi 3,30 százalékos decemberi inflációval összevetve ez 5,56 százalékos reálhozamot jelent a pénztártagoknak. A portfóliók harmada kétszámjegyű hozamot ért el. Ilyen eredmény mellett persze szja-kedvezmény nélkül is megérheti fizetni a tagdíjat, hiszen a pénztárakban jól megőrzi az értékét a megtakarítás. Tavaly egyébként a pénztárak 197 milliárd forintnyi hozamot termeltek a befektetéseiken.
A portfóliók a befizetéseknek és a hozamoknak köszönhetően szépen híztak, az év végén 2413 milliárd forintos rekordon állt a vagyon, ami pénztártagonként átlagosan 2,23 millió forintot jelent.
A kormány 300 milliárdos célja nem teljesült
Rekordot döntött tavaly a szolgáltatási célú kifizetések volumene is, meghaladta a 230 milliárd forintot, ami csaknem 80 százalékkal magasabb a 2024-esnél. A növekedés fő oka az volt, hogy 2025-ben lehetővé tették a pénztártagok számára, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítást lakáscélra kivegyék és felhasználják. A kormány 2024 őszén még 300 milliárd forintos felhasználással számolt, egyéb kifizetés címén azonban csak 107,8 milliárd forintot fizettek ki a pénztárak, ami alig a harmada a kitűzött célnak. Ez az összeg még valamennyivel növekedhet, hiszen a kifizetést igénylő dokumentumokat 2025. végéig kellett benyújtani, az esetleges hiánypótlások bekérése, és utolsó kifizetések emiatt átcsúszhattak az idei első negyedévre.
A szokásos címeken történt kifizetések összege viszont nagyjából annyival nőtt csak, amennyi a hozam volt tavaly, a nyugdíjkorhatárt elért tagok 72,7 milliárd forintot vettek fel a várakozási idő letelte után, de még a nyugdíjba vonulás előtt. A pénztártagok tíz év után vehetik fel először adó- és járulékmentesen a hozamot a számlájukról, majd ezt követően három évenként van erre lehetőségük. Tavaly nem egészen 36 milliárd forintot vettek fel ezen a címen a számlájukról.
A működés továbbra is veszteséges
Az öregedő tagság mellett a másik aggasztó adat a pénztárakkal kapcsolatban a működési eredmény: évről évre veszteséggel zár a szektor. Tavaly 1,19 milliárd forint volt a nyugdíjpénztárak vesztesége, mivel a kiadásaik meghaladták a bevételeiket. A pénztárak alapvetően a befizetett tagdíjakból vonhatnak el a működésükre forrásokat, de a nem fizető tagok számláit is megcsapolhatják, ha van pozitív hozam. Tavaly a nem egészen 12 milliárd forintnyi bevételből 2,2 milliárdot a nem fizető tagoktól vontak el, a többit a fizető tagság állta.
A működési célú kiadások 2025-ben 13,15 milliárd forintot tettek ki, több, mint 6 százalékkal nőtt egy év alatt. Ez nem meglepő, hiszen tavaly a lakáscélú kifizetések miatt több feladatuk volt a pénztáraknak, megnőhettek a kiadásaik. A pénzügyi szolgáltatásokra például lényegesen többet, 26 százalékkal nagyobb összeget fordítottak, mint 2024-ben.
