A napokban fontos levelet kapnak azok, akik öngondoskodásra tesznek félre nyugdíj- vagy egészségcéllal. A jogszabályok szerint február 15-ig kell megkapniuk azokat a dokumentumokat, melyek igazolják, hogy 2025-ben mekkora összeget fizettek be önkéntes nyugdíj- vagy egészségpénztárukba, nyugdíjbiztosításukra, netalán nyugdíj-előtakarékossági számlájukra (NYESZ).
Persze a legtöbb esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az ő részükre is elkészíti a személyi jövedelemadóról (szja) az adóbevallási tervezetüket, amiben ezeket az adatokat is feltüntetik, így a takarékoskodó előbb-utóbb megkapja pénztári számlájára az ez alapján járó adó-visszatérítést. Ám most egy olyan „trükköt” mutatunk, amivel már hónapokkal korábban pénzünkhöz juthatunk.
A NAV március közepén teszi közzé a bevallástervezetet, így az adózó ekkortól jogosult azt jóváhagyni, kijavítani vagy kiegészíteni. Ha pedig úgy áll hozzá, hogy „jóvanazúgy”, akkor május 20-án válik véglegessé. A szabályok szerint pedig az adójóváírást a bevallás véglegessé válásától számított 30 napon belül utalják ki a pénztári számlára.
Fotó: DepositPhotos.com
Ez azt jelenti, hogy ha valaki a bevallástervezetét március közepén hagyja jóvá, az április közepén, míg ha csak május 20-án, akkor csak június vége felé jut hozzá a pénzéhez. Márpedig ki ne szeretné, hogy a pénz inkább neki dolgozzon, kamatozzon, esetleg minél hamarabb felhasználható legyen?
Így egy kis energiaráfordítással akár már március közepén visszakaphatjuk, ami nekünk jár. Ehhez az szükséges, hogy mihelyt megkapjuk ezeket a pénztári igazolásokat, minél gyorsabban készítsük el és adjuk be a bevallásunkat saját magunk.
A pénztár(ak)tól kapott igazolások megfelelő adatait a személyi jövedelemadóról szóló bevallási nyomtatvány 03-as lapjának megfelelő rovataiban kell feltüntetni. Ezt meg lehet tenni az eszja felületén, az idei év végén megszűnő ANYK nyomtatványkitöltő alkalmazás segítségével, sőt akár „oldszkúl” módon, azaz papír alapon is.
Mennyi jár vissza?
A legfontosabb szám a 20 százalék. Azaz minden, öngondoskodásra befizetett öt forintból egy forintot kaphatunk vissza függetlenül attól, hogy a három megtakarítási forma (önkéntes pénztár, nyugdíjbiztosítás, NYESZ) melyikét vagy épp milyen kombinációját választottuk.
Önkéntes pénztár esetén (akár nyugdíjpénztárról, akár egészségpénztárról van szó) az adóévben befizetett összeg 20 százaléka jár vissza jóváírásként a számlára.
Ezen felül az egészség- és/vagy önsegélyező pénztárba lekötött összeg 10 százaléka, illetve az az egészség- és/vagy önsegélyező pénztár prevenciós szolgáltatásának 10 százaléka.
Azonban az önkéntes pénztárakból évente összesen legfeljebb 150 ezer forint adójóváírás igényelhető.
A nyilatkozatban fel kell tüntetni annak az önkéntes pénztárnak az adószámát (a számítógépes program ezt követően automatikusan kitölti a pénztár nevét és számlaszámát), melyre az adójóváírást kérjük. Azaz amennyiben több önkéntes pénztárnál is van megtakarításunk, abban az esetben is csak az egyiket jelölhetjük meg visszatérítésre, a többi pénztári befizetésre járó jóváírás is erre fog érkezni.
A tavalyi év egyik fontos változása, hogy eltörölték az önsegélyező pénztári jóváírások kötelező 180 napos várakozási időtartamát. Így ha az egészségpénztárunk egyenlegét önsegélyezésre (például lakáshitel-törlesztésre vagy taneszközvásárlásra) szeretnénk felhasználni, azt azonnal megtehetjük. Többek közt ezért is hasznos, ha minél hamarabb hozzájutunk a jogosan visszajáró összeghez.
NYESZ esetén szintén az előző évi befizetések 20 százaléka lehet az adójóváírás mértéke, azonban az ilyen befizetésekből származó adójóváírás összege legfeljebb évi 100 ezer forint lehet.
NYESZ-t vezethetünk bármely banknál vagy a Magyar Államkincstárnál (MÁK) is, azonban egy magánszemélynek mindössze egyetlen olyan (az elsőként megnyitott) nyugdíj-előtakarékossági számlája lehet, melyre az adójóváírást kérheti. Ez az úgynevezett NYESZ-R. Az adóbevalláson ennek az adatait (pénzintézet neve vagy MÁK, adószám, egyéni nyugdíj-előtakarékossági számla száma) kell feltüntetni.
A harmadik megtakarítási formából, a nyugdíjbiztosításból az adózó szintén az év során befizetett összeg 20 százalékát kérheti jóváírni.
Nyugdíjbiztosításra befizetett összegek alapján legfeljebb évi 130 ezer forint visszatérítéséről lehet rendelkezni, ehhez az adóbevalláson a nyugdíjbiztosító nevét, adószámát, a biztosított nyugdíjbiztosítási számlájának számát, illetve a nyugdíjbiztosítási szerződés számát kell feltüntetni.
Amennyiben valakinek több nyugdíjbiztosítása is van, és nem tesz ilyen rendelkezést, akkor az adóhatóság a biztosítók által szolgáltatott adatok alapján, a befizetések arányában írja jóvá a kedvezményt.
Fontos korlát azonban, hogy a három megtakarítási formából, tehát az önkéntes pénztárból, NYESZ-ből és nyugdíjbiztosításból visszajáró összeg éves szinten nem haladhatja meg a 280 ezer forintot.
Fontos szabály, hogy akinek adótartozása van a rendelkezés időpontjában (beleértve a szja-bevallás során jelentkező befizetendő adót is), annak csak a hátralék befizetését követő 30 napon belül írják jóvá megtakarítási számláin a visszajáró összege(ke)t.
Ki nem kaphat vissza egy fillért sem?
Az előbbiekben részletezett jóváírások csak az összevont adóalap adójáról történő rendelkezést jelentik, ami gyakorlatilag a munkavégzéssel szerzett jövedelemből származó személyi jövedelemadót takarja.
Tehát a munkaviszony, megbízási jogviszony, egyéni vállalkozás után megfizetett adóról lehet így rendelkezni.
De például osztalékjövedelem, ingatlan vagy ingóság (mondjuk, egy autó vagy egy értékes műtárgy) eladásából származó jövedelem adója nem alkalmas arra, hogy a nyugdíj- vagy egészségcélú megtakarításaink után járó adójóváírást érvényesítsük.
Ugyanígy nem rendelkezhet erről az sem, akinek nincs személyi jövedelemadója. Így a 25 év alattiak, a négy vagy több gyermeket nevelő édesanyák, a 30 év alatti édesanyák vagy azok, akiknek családi kedvezmény miatt nincs összevont adóalapjuk után személyi jövedelemadójuk, szintén kiesnek a rendelkezésre jogosultak köréből.
Sajnos – ellentétben a családi adókedvezménnyel – a jogalkotó eddig nem tette lehetővé, hogy a megtakarítások utáni jóváírást, amennyiben az meghaladja az összevont adóalap adóját, a befizetett járulékokból vegyék igénybe.
