Az elmúlt években mind a fővárosban, mind pedig vidéken nagymértékben emelkedtek az ingatlanok árai, egyes területeken közel duplájára nőttek. Ez az emelkedés részben a lakáspiac fellendüléséből, és ezzel összefüggésben a forgalmi érték emelkedéséből adódott, a lakásbiztosítások biztosítási összegei és díjai azonban messze nem követik ezt az ütemet, mutat rá a MABISZ csütörtöki közleménye. Ennek a fő oka az erős verseny mellett (a piacon 14 biztosító több mint nyolcvan terméke van jelen, közülük mintegy negyven különböző típusú szerződés ma is elérhető) az, hogy a biztosítási összegeket az épületek újjáépítési költsége, nem pedig a forgalmi értéke szerint határozzák meg.
Ám az is igaz, hogy az ingatlanpiaci boom-mal párhuzamosan a szakemberhiány, az építőipari alapanyagok drágulása és a munkadíjak emelkedése az újjáépítési költségeket is megnövelte. Ezért legalább a szerződésünk évfordulója előtt – amire a biztosítónktól kapott indexértesítő levél emlékeztet – érdemes végiggondolni, hogy a választott épületbiztosítási összeg adott esetben fedezné-e a tényleges kárunkat.
Célszerű szem előtt tartani, hogy a biztosítók által a kötéskor javasolt épület-négyzetméter ár az adott épület típusa, kora vagy egyéb paraméterek alapján meghatározott átlagos érték csupán. A szerződés megkötésekor a szerződő módosíthat a javasolt összegen, hiszen a biztosított épület konkrét kivitelezési színvonalát leginkább ő ismeri. Az épületbiztosítás kötésekor nem szabad megfeledkezni a melléképületekről sem, melyeket jellemzően külön fel kell tüntetni a szerződésben. A biztosítási összeg meghatározásakor arra is figyelemmel kell lenni, hogy ez ne csak az épület(ek), hanem az ingatlanon található építmények (például a kerítés, kerti járda, kút) értékét is fedezze.
Az értékkövetést segíti a szerződések évfordulós indexálása. Ezt a számítást a biztosító évente egyszer, a KSH által addig nyilvánosságra hozott indexadatai alapján képezi, azzal a kikötéssel, hogy a társaság ettől eltérhet. Az indexálás során a biztosítási, szolgáltatási összegek és díjak egymással arányosan változnak. Azonban a biztosítónak nincs és nem is lehet információja arról, ha egy felújítás, korszerűsítés vagy például tetőtér beépítés nyomán megnő az újjáépítési értéke az ingatlannak. Ezért mindenképpen ajánlott a már meglévő lakásszerződéseket legalább évente egyszer felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani.
A lakásbiztosítások az ingatlan mellett az ingóságokra is kiterjednek. Az ingóságok biztosítási összegének alapja is a pótlási, újrabeszerzési érték. (Néhány kivételtől eltekintve, amit mindig az adott szerződési feltételek rögzítenek.) Ezek kapcsán is megéri végiggondolni, mennyire lenne elegendő a biztosítási összeg abban az esetben, ha az összes értéket újra be kellene szerezni egy komolyabb kár bekövetkezte után, vagy hogy esetleg beszereztünk-e olyan új vagyontárgyakat, amelyeket külön meg kell jelölni a biztosítási szerződésben. (Például eddig nem tartalmazott a szerződés nemesfémekre fedezetet, tehát új vagyoncsoportot is be kell vonni. Vannak olyan társaságok, ahol a 250-300e Ft feletti értékű vagyontárgyakat külön vagyoncsoportba kell belefoglalni, akár tételesen felsorolva.)
De persze csak annak érdemes minderre időt szánni, aki már rendelkezik lakásbiztosítással. A kb. 4,4 millió magyarországi lakóingatlanból több mint egymilliónak a tulajdonosa egyelőre még nem jutott el idáig.
