Donald Trumpnak, az Egyesült Államok elnökének 1985 és 1994 között több mint egymilliárd dolláros üzleti veszteségei lehettek - írta internetes kiadásában szerdára virradóra a The New York Times. A lap hozzájutott Trump akkori adóbevallásainak adataihoz, és ebből szűrte le a következtetést. Times kalkulálása szerint Trump egymilliárd-százhetvenmillió dolláros veszteséget volt kénytelen elkönyvelni.
Úgy tűnik, hogy Donald Trumpnak minden más amerikai adófizetőnél nagyobb veszteséggel kellett számolnia egy évtizeden keresztül - állapította meg a lap, amely azonban arra nem tért ki, hogy hogyan sikerült hozzájutnia a jelenlegi elnök akkori adóbevallási adataihoz. Cikkében a The New York Times azt állította, hogy nem fért hozzá az adóbevallásokhoz, de valaki, akinek jogi lehetősége volt erre, látta ezeket a dokumentumokat és informálta a tartalmukról a lap munkatársait.
Donald Trumpnak oly' nagy veszteségei voltak, hogy 8-10 éven keresztül nem is kellett személyi jövedelemadót fizetnie - írta a lap. Adatai szerint az üzletember Trump a legtöbb veszteséget 1990-ben és 1991-ben szenvedte el, akkor évi 250-250 millió dolláros veszteséget könyvelt el.
A The New York Times régóta szentel figyelmet Trump és családjai adóügyeinek. Korábban arról cikkezett, hogy Trump állítólag segített a szüleinek az adóoptimalizálásban, és segített "elrejteni" több millió dollár értékű ajándékot, amelyet édesapja cége vállalati ajándékként kapott. Néhány héttel ezelőtt pedig arról írt, hogy Donald Trump nővére - aki bíró Philadelphiában - azért ment nyugdíjba, hogy így kerülje el a család adóügyeire vonatkozó, állítólag kellemetlen kérdéseket.
Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter hétfőn levélben közölte a képviselőház költségvetési bizottságának demokrata párti vezetőjével, hogy alkotmányos megfontolásokból nem tesz eleget a bizottság demokrata politikusai azon kérésének, hogy adja ki Donald Trump adóbevallásait öt évre visszamenőleg. Mnuchin leszögezte: az alkotmány megköveteli, hogy "a kongresszus által kért információknak az ésszerűség keretei között legitim törvényhozási célokat kell szolgálniuk".
